Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1996-03-01 / 3. szám

lis ízületi területen is előfordultak. 9. A discus elülsőbb helyzetéért nem kizárólag a m. pterygoideus felső hasának hiperaktivitása a felelős. A klinikai vizsgálatok című fejezet a legrészletesebb. Ismerteti a klinikai vizsgála­tokat, analízisek különböző formáit, a regisztrálásukat, a rtg.-diagnosztikát és a tel­jes fogsorok elkészítési metodikáját. A fejezet végi összefoglaló röviden: 1. A Helkimo és a Budtz—Jörgensen-indexek kiegészítésre szorulnak, szükségesnek tartja az „instrumentális analízis index”, a „röntgenanalízis-index” és az „összefoglaló diszfunkciós index” bevezetését. 2. Az axiográf alkalmazása teljes fogsort viselőknél feltétlenül ajánlott. 3. A teljes fogsorok készítésekor a természetes fogazatra érvényes fogvezetéseket célszerű alkalmazni (front- és szemfogvezetést egyaránt, de laposabb pályák kialakításával). 5. A fogatlan páciensek nyálvizsgálata azt mutatta ki, hogy nincs lényeges eltérés a fogatlan és a fogakkal rendelkezők szájflórája között. Az összefoglalásban a korábban részletezett megállapításokat fejti ki igen világo­san a szerző. A könyvet elsősorban az állkapocs-diszfunkcióval foglalkozó kollégáknak ajánljuk, de szemlélete miatt valamennyi gyakorló fogorvosnak hasznosnak tartanánk átta­nulmányozását. Dr. Vágó Péter 100

Next

/
Thumbnails
Contents