Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-03-01 / 3. szám
TKE/m 100% 75% 50% 25% mérési alkalmak PTTTTTTTT] RPfloggöjgq llllillili összcsíraszám Mii staphylococcus 5. ábra. A staphylococcu.iok%-os aránya a lengőkarnál mért csíruszámban Következtetéseink A fogászati munkahelyek levegőjének bakteriológiai megterhelhetóségéről jelenleg még nem rendelkezik szabvány, ezért viszonyítási alapunk sincs (a fent idézett szabványban az egészségügyi ellátás számos területét felsorolják, de a fogászati kezelőt, fogtechnikusi helyiségeket stb. meg sem említik). A vizsgálati eredmények tanúsága szerint a hat kezelőszékes fogászati gyakorlóhelyiségben a levegő aerobbaktérium-száma igen magas, a nem betegellátás céljára szolgáló helyiségben mért érték (lásd kontroll) többszöröse, tehát a kezelőben tartózkodó személyek aerogén bakteriológiai exponáltsága igen nagyfokú. A korábbi, műtőben végzett vizsgálatunkkal megegyezően itt is azt tapasztaltuk, hogy a műszak megkezdése körüli időszakban a levegő csíraszáma viszonylag magas. Ennek szerintünk ebben az esetben is az a magyarázata, hogy az előkészületi munkák miatt a személyzet többet mozog a helyiségben, mint később, a kezelések időszakában, amikor a mozgás csak az egyes kezelőszékek közvetlen környezetére korlátozódik. A csíraszám a nap folyamán az állandóan ismétlődő levegőszennyeződés (fúrás!) ellenére sem emelkedik jelentősen, sőt egyes pontokon inkább csökken. A lengőasztalnál mért igen magas TKE-szám szükségessé teszi az ezen a területen található és minden, a turbinauíz-permettel valószínűleg kontaminálódott felület és eszköz (tehát a lengőasztal felülete és 94
