Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-02-01 / 2. szám
Megbeszélés Mint a kezelések leírásából és az I. táblázatból látszik, a hipnotikus deszenzitizálás alkalmas módszer arra, hogy a páciens pánikrohamainak erősségét fokozatosan csökkentse, majd (átmenetileg) teljesen meg is szüntesse. Ezzel lehetővé válik a fogászati beavatkozások elvégzése anélkül, hogy az alapbetegség (pánikszindróma) sokszor hosszadalmas kezelésének végét meg kellene várni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a kezelési mód a beteg neurózisát nem oldja meg, és ezért a tünetek elhagyása csak átmenetileg várható [14]. (Ezt saját tapasztalatunk is igazolja: a kezeléseket követő 2 hónap múlva a páciensen újabb beavatkozást kellett elvégezni, és ekkor a beteg hipnózisban, az injekció beadása után, újból súlyos rosszulléttel válaszolt.) Mint a kezelések leírásából kiderült, a páciens nem élte át kialakult rohamait (az injekció mint pszichés stressz elleni deszenzitizáció úgy zajlott le, hogy a páciens semmit nem élt meg annak gyötrelmeiből), ami a hipnózis alkalmazásának volt köszönhető, és döntő szerepe volt abban, hogy a páciens rettegése a fogászati kezelésektől szertefoszlott. A páciens által megélt szorongás megszűnése viszont véleményünk szerint egyik fontos járulékos tényezője volt a hipnózisban végzett, a páciens számára nem tudatosuló deszenzitizációs munka sikerének is. A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a hipnózis alkalmazása különösen előnyös lehetőségeket rejt magában a pánikbetegek fogászati ellátása terén. A módszer alkalmazási lehetőségeinek szisztematikus vizsgálata azonban mind ez ideig várat magára. IRODALOM: 1. Aghabeigi, B., Feinmann, C., Harris, Mr. Prevalenc e of post-traumatic stress disorder in patients with chronic idiopathic facial pain. Br. J. Oral Maxillofacial. Surg. 30, 360, 1992. - 2. Agras, W. Sr. The diagnosis and treatment of panic disorder. Annu. Rev. Med. 44, 39, 1993. - 3. Basoglu, Mr. Pharmacological and behavioral treatment of panic disorder (editorial). Psychother. Psychosom. 58, 57, 1992. - 4. Bergenholtz, G., Mjör, I. A., Cotton, W. R., Hanks, C. T., Kim, S., Torneck, C. Dy Trowbridge, M. Or. Consensus report. J. Dent. Res. 64, 631, 1985. — 5. Fazekas, A. : Érzéstelenítés a konzerváló fogászatban. In: Cariologia és endodontia (szerk.: Bánóczy, J.). Medicina, Budapest, 1993. 303-307. - 6. Fábián T. K.: Hipnózis a fogászatban I. 45 fogászati hipnózis összehasonlító értékelése. Fogorv. Szle. in press. — 7. Fábián T. Kr. Hipnózis a fogászatban II. Amnézia, analgézia, idóérzékvesztés: spontán jelenségek fogászati hipnóziskezelések kapcsán. Fogorv. Szle. In press. — 8. Friedlander, A. M., Freymiller, E. G., Yagiella, J. A., Eth, S.: Denxtal management of the adolescents with panic disorder. ASDC. J. Dent. Child. 60, 365, 1993. - 9. Gitlin, B. , Martin, J., Shear, M. K., Frances, A., Ball, G., Josephson, S.: Behavior therapy for panic disorder. J. Nerv. Ment. Dis. 173, 742, 1985. - 10. Herrstrom, P., Hogstedt, Br. Clinical study of oral galvanism: no evidence of toxic mercury exposure but anxiety disorder is an important background factor. Scand. J. Dent. Res. 101, 232, 1993. — 11. Inoki, R., Kudo, T., Olgart, L. Mr. Function of intradental nerve units. In: Dinamic Aspects of Dental Pulp. Molecular Biology, Pharmacology and Pathophysiology. Chapman and Hall 1990. 140-149. — 12. Kelly, S. Fr. The use of music as a hipnotic 61