Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1996-12-01 / 12. szám

Lavina Flores-de-Jacoby, Lasaros Tsalikis és Alexandra Voganatsi: Atlas der parodontalen Mikrobiologie. Quintessenz, 1996. 140 oldal. 60 ábra.

A Quintessenz Golden Line sorozat keretében jelent meg a Parodontalis Mikrobiológia Atlasza egy orális mikrobiológiai videofilmmel kiegészítve. Az atlasz kilenc fejezetre oszlik. Rövid bevezető fejezet után a fogágybetegség kóroktanával és közelebbről a gyulladásos fogágybetegség mikrobiológiájával foglalkozik a 2. fejezet, felsorolva a parodonto-patogén mikroorganizmusokat. A harmadik fejezetben a fogágybetegségek beosztását tekintik át a szerzők, érintve a chronicus gingivitist, az acut gingivitis ulcerosát, a különböző szisztémás állapotokhoz társuló gingivitiseket (hormonhatás, gyógyszermellékhatások) és a parodontitis különböző klinikai formáit (fenóttkori parodontitis, fiatal életkorban kezdődő parodontitis, kezelésre rezisztens parodontitis stb.). Mindegyik kórképnél foglalkoznak a kórképre jellemző patogén mikroorganizmusokkal is. A negyedik fejezetben a fog és gyökérfelszíneken kialakuló bakteriális plakk keletkezését tárgyalják, érintve a plakk kialakulásában szerepet játszó fizikokémiai és biológiai tényezőket is. Az 5. fejezet címe: Plakkhipotézis. Ebben összefoglalják a szájhigiéniának a fogágybetegség kialakulásában betöltött szerepét. A 6. fejezetben a bakteriális invázió tárgyalására kerül sor, és foglalkoznak a kórokozó baktériumok és a szervezet védekező rendszerei közötti kölcsönhatásokkal. A 7. fejezetben a normális szájflóra nem patogén baktériumait tárgyalják, míg a 8. fejezetben a parodontális patogén baktériumokkal foglalkoznak és részletesebben tárgyalják az Actinobacillus actinomycetemcomitans, a sötéten pigmentált bacterioidesek Eikenella Corrodens, Fusobacterium nucleatum, Bacterioides forsythus, Wolinella recta, valamint a Spirocheták szerepét a különböző parodontális kórképekben. Az utolsó fejezetben a modern parodontális bakteriológiai diagnosztikai módszereket foglalják össze, érintve a sötét látóteres mikroszkópiát, az immunfluoreszcens mikroszkópiát, a DNS-szondát, a latex agglutinációs tesztet és az ELISA-tesztet. Minden egyes fejezet után bőséges irodalmi hivatkozást találhat az olvasó. Az atlaszt 60 igen jó minőségű színes fénykép, ill. színes rajz illusztrálja. A könyvben alig 140 oldal terjedelemben az olvasó részletes összefoglalást találhat a parodontopathiák etiológiájáról, patogeneziséról és a különböző klinikai formákról, ezért népszerű lehet mind a fogorvostanhallgatók, mind pedig a parodontológia modern vívmányai iránt érdeklődő gyakorló fogorvosok körében.

Az atlasszal együtt, közös tartóban kapható a „Biotop Mundhöhle” című videokazetta, mely Prof. Rolf Lehmann és Dr. G. Basting alkotása. A videofilm általánosságban mutatja be a szájüreget, mint bakteriológiai ökológiai egységet. A szájüreg, a fogak a nyál és a baktériumok kölcsönhatása révén kialakult ökológiai rendszer meghatározó a betegségek kialakulásában és a terápiában egyaránt. A videofilm jól kiegészíti a mikrobiológiai atlaszt és nagyon jól használható az audiovizuális oktatás keretében.

Dr. Gera István

402