Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
TÁJÉKOZTATÓ A FOG- ÉS SZÁJBETEGSÉGEK SZAKMAI KOLLÉGIUM 1995. II. FÉLÉVI MUNKÁJÁRÓL Mint arról korábban beszámoltunk, a népjóléti miniszter 16/1995. (IV. 13.) NM. számú rendelete alapján a szakmai kollégiumok választása, jogállása és működési rendje megváltozott. A NM rendelete szerint a Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégium 21 fős. Megválasztására 1995. május 26-án került sor a MOK szervezésében. A Szakmai Kollégium megalakulását követően 1995-ben - négy ülést tartott (június 16., szeptember 15., október 13., november 10.). Az üléseken a megjelenés 71,4—100% között változott, mely arány feltétlenül elismerésre méltó. A kollégium első ülésén elfogadta munkatervét és a működés feltételeit szabályozó ügyrendjét. A munkaterv alapjául szolgáló stratégiai célokból néhány gondolat: „A következő évek vagy évtizedek fogorvosi ellátásának új struktúrája egyelőre csak körvonalazódik, a részletek kidolgozása a Szakmai Kollégium egyik fontos feladata. A fogorvosi ellátás módosítása, valamint a szakmai képzés világméretű átalakulása indololttá teszi, hogy a Szakmai Kollégium a hazai graduális és posztgraduális képzéssel foglalkozzon, annak jogszabályi, szervezeti és oktatástechnikai módszereit kidolgozza és összhangba hozza az ellátás igényeivel. A szakmai normák, módszerek, kompetenciaszintek, minőségbiztosítás és ellenőrzés, valamint akkreditáció szorosan összefügg a fogorvosi ellátással és a szakmai képzéssel is. További feladat a szakmai képzéssel kapcsolatos kollégiumi állásfoglalás kidolgozása a brit képzési rendszer elemeinek felhasználásával (főiskolai képzés, graduális képzés, posztgraduális képzés). A Szakmai Kollégium ajánlása a törvényi szabályozásra és a végrehajtási utasításra. A „minőségi rendszer” (Quality System) kidolgozása, a kezelési célok, a végzett kezelések feltételei és módszertana, a kezelések befejezése utáni kiértékelése, a finanszírozás kérdései, csoportosításban. Az ellátó hálózat és ellátó rendszer átalakítása során felmerülő szakmai szempontok megtárgyalása, konszenzus javaslatok tétele.” A kollégiumi ülések napirendjén — értelemszerűen — a megfogalmazott célok végrehajtását szolgáló témák szerepeltek: így pl.: — a szakellátást végző intézmények listájának kiegészítése (NM felkérés alapján); — szakmai minimumstandardok; — szakellátási tevékenységi lista; — alapszakvizsga (fog- és szájbetegségek): akkreditáció, tananyag, gyakorlati penzumok, minőségellenőrzés, vizsgáztatás; — a brit fogszakorvos-képzés hazánkban bevezethető módozatának ajánlott változata; — a módszertani levelek átdolgozása. A részletek ismertetése nélkül a tárgyalt témákban elért néhány eredmény: 1. A fogászat változásaival foglalkozó 21/1995. (VI. 17.) NM. rendelet 3. sz. melléklete több szakellátást nyújtó — elsősorban szájsebészeti — intézménnyel kiegészült. 2. A módszertani levelek átdolgozása már 1994-ben megkezdődött, véglegesek ez év tavaszán lesznek. Mivel a rendelet szerint a módszertani leveleket a Népjóléti Minisztérium adja ki, megjelenésük ez év második felében várható. 3. A Szakmai Kollégiumnak az az álláspontja, hogy a fogszakorvos-képzést — az eddigiektől eltérően — központilag kell kézben tartani. Ez a formai és tartalmi kérdésekre egyaránt vonatkozik. Ezért — mint formát — javasolja a brit fogszakorvos-képzés hazai bevezetését. A képzés tartalmát a Szakmai Kollégium és az egyetemek határozzák meg. (A rendszer bevezetéséhez még tárgyalni kell a Népjóléti és az Oktatási Minisztériummal, valamint az OEP-pel.) 4. A privát fogorvosi rendelők szakvizsgához szükséges gyakorlóhelyként való elfogadásával a kollégium nem foglalkozik. Az ilyen jellegű kérelmeket a területileg illetékes fogorvosképző helyekre (SOTE FOK dékánja, SZOTE, DOTE, POTE fogászati klinikák vezetői) kell beadni. Prof. dr. Orosz Mihály a Szakmai Kollégium titkára Prof. dr. Szabó János a Szakmai Kollégium elnöke
