Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-10-01 / 10. szám
Ezek után kiválogattuk azokat a gyerekeket, akiknél a tömött fogak száma nem változott, esetleg csökkent a négy iskolaév alatt. Mivel náluk találtunk szuvas fogakat, illeve nőtt a hiányzó fogak száma, biztosnak véltük, hogy ezek a gyermekek nem kaptak máshol sem konzerváló fogászati ellátást, csupán a menthetetlen, fájós fogaikat extrahálták. Elvégeztük ennek a 66 fős csoport adatainak a feldolgozását is. Látható, hogy ebben a csoportban az 5. osztály értékei jobbak, mint a kezelést kérő csoportban. Ennek ellenére a 8. osztály végén a mért értékek sokkal rosszabbak, mint a másik csoportban. Érdekes, hogy a tömött fogak mennyisége csökkent, de ez természetesen megmagyarázza, hogy miért hiányzik háromszor több foguk a kezelést nem kérő gyermekeknek, szemben a kezelést kérőkkel. Végezetül azt vizsgáltuk, hogy mi lesz a nálunk ellátást nem kérő gyermekek további sorsa. Annak alapján képeztünk három csoportot, hogy a tömött fogak száma hogyan változott az 5.-től a 8. osztályig. Akinek volt új tömött, de nem volt szuvas foga a 8. osztályban, az láthatóan rendszeres fogászati ellátást kapott valahol máshol. Akinek készült tömés a négy év alatt, de a 8. osztályban volt szuvas foga, azt úgy tekintettük, hogy alkalmanként kezelteti megbetegedett fogait. Akinél pedig a vizsgált időszak alatt egyetlen egy új tömés sem készült, és a 8. osztályban találtunk szuvas fogat, annál biztosak voltunk abban, hogy máshol sem részesült kezelésben. Mint az a 8. ábrán is jól látható, ezen gyermekek harmadrésze máshol sem részesül fogászati ellátásban. A csoport fele szükség esetén, alkalomszerűen felkeresi a fogorvost, míg csupán 18% jár rendszeresen kezeltetni fogait. Máshol sem kezelték máshol (106 fö) 50% 8. ábra. A kezelést nem kérő gyermekek további sorsa 321
