Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-10-01 / 10. szám
tó kiugrás, mikor a két csoportban a D-értékek még közel azonosak. Ezek után a két grafikon meredeken széttér, a nyolcadik osztályra világosan mutatja a két csoport közötti jelentős különbséget (6. osztálytól p<0,01). Hasonlóan feltűnő az M-értékek közötti különbség (3. ábra). Itt is észrevehető, hogy a kiugrás az ötödik osztálytól van, és ettől kezdve szignifikáns az értékek közötti különbség (p<0,01). Az F-értékeket vizsgálva látható (4. ábra), hogy a hatodik osztályig az értékek közel azonosak, a különbség a hetedik osztálytól válik szignifikánssá (p<0,01). A vizsgálat második részében csak a felső tagozatban rögzített adatokat értékeltük, mivel az összes adat előzetes értékelése során nyilvánvaló volt, hogy a kezelést kérő, illetve nem kérő csoportok között szignifikáns különbség csak az 5. osztály után tapasztalható. A kapott értékeket (5. ábra) vizsgálva jól látható, hogy az 5. osztályban a két csoport fogazati állapota között nincs szignifikáns eltérés, míg a 8. osztályban a kezelést nem kérő csoport DMF értéke 2- vel magasabb, melynek zömét a szuvas fogak adják. A 8. osztályban összehasonlítottuk a két csoporton belül az azonos mennyiségű szuvas (6. ábra), illetve a tömött fogúakat (7. ábra). Kezelést kérő átlag -и- Kezelést nem kérő átlag —♦— 3. ábra. Hiányzó fogak átlaga (M-átlag) 318
