Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1996-09-01 / 9. szám

Fogorvosi Szemle 89. 283-288. 1996.

Debreceni Orvostudományi Egyetem, Stomatologiai Klinika (igazgató: dr. Keszthelyi Gusztáv egyetemi tanár)

Fogtechnikusok akrilátérzékenysége

DR. ÖLVETI ÉVA és DR. HEGEDŰS CSABA

Bevezetés

A fogászati műanyagok túlnyomó részének alapja a metakrilsavas metilészter, röviden az akrilát, melyet igen széles körben használnak, pl. teljes vagy részleges kivehető pótlások, orthodontiai készülékek készítésekor, hidak, koronák esztétikai leplezésekor, valamint alloplasztikai pótlások készítésére. A fogtechnikai laboratóriumokban dolgozó fogtechnikusok munkájuk során közvetlen bőrkontaktusba kerülnek mind az akrilátok alapanyagaival, mind a kész termékekkel. Az irodalomban először Stevenson [11] és Moody [8] számolt be metilmetakriláttal szembeni érzékenységről 1941-ben, és Stoy [13] írta le először, hogy egy fogtechnikusnak a kezén ekcéma alakult ki metilmetakriláttal való munka következtében. Az évek során egyre több publikáció jelent meg ebben a témakörben, bár relatíve kevesebb, mint várható lett volna [1, 2, 3, 4, 6, 7, 12]. Ennek egyik oka az lehet, hogy nem tulajdonítottak kellő jelentőséget a metil-metakrilát szenzibilizáló tulajdonságának.

Közleményünkben 6 fogtechnikus esetéről számolunk be, akiket 1989 és 1995 között teszteltünk.

Anyagok és módszerek

1989 és 1995 között összesen 6 fogtechnikust teszteltünk, akik egyéb allergiás panaszaik miatt keresték fel a DOTE Allergológiai Szakrendelőit, így pl. nyálkahártya-duzzanat, orrfolyás, ill. orreldugulás, viszkető kiütések a test különböző részein; stb. A szakrendelőkben elvégezték a páciensek tesztelését az európai epikután standard sorozattal és még egyéb, környezeti allergénekkel szemben. A fenti vizsgálatok elvégzése után kerültek hozzánk, hogy a fogászati műanyagokkal szembeni allergiás tesztelést is elvégezzük. A páciensek adatait az 7. táblázatban foglaltuk össze.

Érkezett: 1996. március 9. Elfogadva: 1996. június 20.

283