Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1996-08-01 / 8. szám

Az irodalmi adatok szerint, ha a tejfoggyökér több mint egyharma­­da már felszívódott, nem beszélhetünk korai extractióról, illetve ha a tejfoggyökér több mint kétharmada még megvan (az ellenoldalihoz tudjuk viszonyítani) korai extractio esete áll fenn, függetlenül a gyermek életkorától [8, 14, 19]. Dolgozatunk célja, hogy megismertessük a gyakorló fogorvosokat a tejmolarisok korai elvesztésének következményeivel és a megelőzés, illetve a terápia lehetőségeivel. A téma tárgyalásának önmagában is indoka az, hogy a népjóléti miniszter 21/1995. (VI. 17.) NM rendelete a helyfenntartó készítését a térítésmentesen igénybe vehető fogorvosi ellátások közé sorolja [16]. A tejmolarisok korai extractiója és következményei A tejmolarisok korai eltávolítása ahhoz vezet, hogy nem tudják telje­síteni helyfenntartó feladatukat (2. ábra). A korai elvesztés vizsgála­ta során gyakran a röntgenfelvétel sem teljesen mérvadó, mert a fog­váltás és a fiziológiás gyökérfelszívódás menetét megzavaró tényezők súlyos helyhiány (fogívszűkület), felszívódási zavarok (caries és kö­vetkezményes megbetegedéseinek hatása), csírahiány (éppen a Bolk­­féle redukciós elmélet szerint leggyakrabban a fogcsoportok második tagja; tehát jelen esetben a maradó ötös tűnik el), megváltoztathatják a fejlődésbeli és így az időbeli állapotot. Ezekben az esetekben, ame­lyeket a fogváltás patológiás triászának is nevezhetünk, az eredeti szabály (a csúcsi harmad határáig történő felszívódás) már nem ér­vényes [10]. 2. ábra. A 6 éves kor fogzási sémája. Jól látható a tejmolarisok rendkívül fontos helyfenntartó szerepe. ■ tejfog □maradó fog 6 éves kor 254

Next

/
Thumbnails
Contents