Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1996-01-01 / 1. szám

A szülőktől kapott testkultúra iránti igény hatása a különböző foglalkozási (beosztási) státusú páciensek párod önti urnának, fogazatának és szájhigiénéjének állapotára. (átlag)

XVII. táblázat

Pl

DMF-T

OHT-S

vezető állású, értelmiségi

— kapott igényt

0,57

15.44

1.20- nem kapott igényt

1.10

16,00

1,59

adminisztratív szellemi

kapott igényt

0,86

16,39

1,57

— nem kapott igényt

0.74

15,07

1 44

középfokú szakember

kapott igényt

0,82

15,66

1.6

nem kapott igényt

0,63

17.75

1.73

szakmunkás

kapott igényt

0,92

15,62

1,96

— nem kapott igényt

0.84

20,53

1,59

betanított- és segédmunkás

kapott igény

1.49

19.17

1.77

— nem kapott igényt

1.03

20.83

1.05

A kapott eredmények alapján az alábbiakat bizonyítottuk:

a) A páciensek iskolai végzettségének erős a hatása az oralis egészségmagatartásra (a fogmosás gyakoriságára és a fogorvos felkeresésének gyakoriságára).

h) Az iskolai végzettség függvényében a caries előfordulása tekintetében is szignifikáns összefüggést kaptunk, amely megfelel egy külföldi (dán) országos reprezentatív vizsgálat eredményének, az ott bemutatott egyenlőtlenségeknek (Petersen, 1990). A rétegkülönbségek különösen az eltávolított fogak (M) tekintetében jelentősek (az eltávolított fogak magasabb előfordulása az alsóbb rétegeknél; a felső rétegeknél viszont a tömött fogak magas száma).

c) A páciensek foglalkozása (és ennek alapján réteghelyzete) szintén elsősorban a páciensek oralis magatartására gyakorolt hatást (a napi fogmosás és a fogorvos felkeresésének gyakorisága). A caries tekintetében — az iskolai végzettséghez hasonlóan — az eltávolított és a tömött fogak tekintetében jelentkezett a foglalkozási különbségek hatása: az eltávolított fogak magas előfordulása a fizikai foglalkozásúaknál, a tömött fogak magas gyakorisága a szellemi foglalkozásúaknál. Hasonló rétegkülönbségek jelentkeztek a fogágy statusánál (Pl) is.

d) A foglalkozási mobilitás hatását az általunk ismert hazai és külföldi kutatások között először kíséreltük meg mérni. Megállapítottuk, hogy a lefelé irányuló mobilitás (süllyedés) a fogak állapotát negatívan befolyásolja.

26