Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-07-01 / 7. szám
náns megjelenést képvisel, tiszteletet vált ki a társakból [5]. Ezzel magyarázható egy korábbi vizsgálatunk meglepő eredménye: a medikus férfiak - függetlenül a tényleges testsülyuktól szeretnének kövérebbek lenni [24]. A fogbeteg nemcsak a rágóképességét veszíti el, hanem lassan a társadalmi hierarchiában is lejjebb csúszhat. A jó fog egyben hatalom is. A jó fogász, gyógyító tevékenységével nemcsak rossz fogakat gyógyít, hanem segíti megőrizni a betege társadalmi rangját és egyben méltóságát is. Az élet őseleme: az élelem A táplálkozás az élet feltétele. A külvilág aktív elnyelésének archaikus mozzanata maga az élővilág kezdete. Az élettelen szférától először is az anyagfelvétel különbözteti meg az élőt. Az evéssel még manapság is az őskezdetet, az ősszületést, az élő anyag legelső archaikus élményét, az élettelenből való kiszakadást éljük át újra és újra [4]. A haldokló ember nem eszik. „Letette a kanalat” - mondja a halottra a magyar szólás. Míg aki a haláltól retteg, mindent befal, ami ehető [3]. A katasztrófahelyzetek kutatásai igazolják, hogy a közvetlen életveszélt követően gyakrabban híznak el az emberek. Bacsó Péter Hány az óra, Vekker úr? című filmjében egy bombázás soráén egy éltes korú férfi halálfélelmében - látszólag inadekvátan — zöldpaprikáért könyörög. Az ételmegvonás bizonyos emocionális állapotokban irreális egzisztenciális válságba torkollhat. A hamleti létkérdés átfogalmazódhat: „Enni vagy nem lenni?”. Nem véletlenül kapcsolja a népi bölcsesség a kövérséget és az életerőt össze. A kövérkés küllem az egészség jele. Ezért kíván a magyar „Jó étvágyat!” étkezés előtt, és ezért mondja, hogy „Egészségünkre!” a falás végén [4]. Az étvágy és a jó fog az élet megragadásának képességét is jelzi. Az adekvát rágási képesség az egészség feltétele. A fogak elvesztése az egzisztenciát is veszélybe sodorhatja. Az élelemből lett értelem Az élelem és értelem analógiája számos szimbolizációs szinten manifesztálódik, mely atavisztikus összefüggést most csupán a nyelvtörténeti megfigyelések áttekintésével mutatjuk be. Az étkezés és a gondolkodás párhuzamát számos nyelvi kifejezés megfogalmazza: ilyen például a rágódik valamin melynek angolszász megfelelői a ruminate vagy chew igék ’rág, kérődzik, tűnődik, töpreng, átgondol, elmélkedik’ jelentés árnyalatokkal. Az evés és az értelem a latin concipio igében is rokonságban áll, jelentései többek között: ’magába vesz; táplál’, illetve ’ megért; felfog; fogalmaz; kimond’. Ebbe a sorba tartozhatnak a szellemi táplálék, a tudásszomj, illetve a falni a köny-223