Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
A családi állapot hatása a parodontium, a fogazat és a szájhigiéné állapotára ( átlag ) X. táblázat PT DMF-T M OHT-S nőtlen, hajadon 0.53 10,81 3,04 1,28 tartós együttélés 0,75 15,18 6,34 1,93 házas 0,74 16.79 8.52 1.62 elvált, külön él 0,96 19,40 10,45 1.69 özvegy 1,05 23,24 16,61 1,32 A szülőktől kapott testkultúra iránti igény befolyásoló szerepe Vizsgálatunkban a páciens oralis higiénéjét az általános testkultúra részének tekintettük, olyannak, amelyre az egyén általános testkultúrája döntő hatást gyakorol. Kérdés, milyen tényezők alakítják a páciens testkultúra iránti igényét és az milyen konkrét befolyást gyakorol a páciens oralis magatartására, illetve oralis statusára. A teljesség igénye nélkül megkíséreltük ennek néhány összetevőjét megvizsgálni, 1. Szociális tényezők befolyása a páciens testkultúra iránti igényének alakulására. Megkérdeztük a páciensektől, hogy kaptak-e ösztönzést szüleiktől testkultúrával kapcsolatos igényük kialakításához. A férfiak 69,9%-a, a nők 76,9%-a igennel válaszolt. Ezen belül a pácienseknél jelentős különbségeket találtunk a szülők iskolai végzettsége szerint (XI. táblázat). Minél alacsonyabb a szülők iskolai végzettsége, annál kisebb szerepük volt a páciensek pozitív testkultúrájának alakításában. Nem tapasztaltuk ugyanakkor azt, ami a nemzetközi irodalomból gyakran kitűnik, hogy az anyának nagyobb szerepe lenne gyermeke testkultúrájának alakításában, mint az apának. Hasonló eredményt hozott a páciens iskolai végzettségének vizsgálata a tekintetben, hogy kapott-e szülői ösztönzést testkultúrájának alakításához (XII. táblázat). Az eltérés a szülők iskolai végzettségétől nem jelentős, kivéve a 8 általános végzettséggel nem rendelkező csoportot. Kaptak-e igényt szüleiktől testkultúrájuk alakításában a különböző foglalkozású páciensek? A különbség az alsó és a felső foglalkozási (beosztási) kategória között számottevő, de nincs olyan mértékű, mint az iskolai végzettség alapján látható különbség. A vezető állásúak és értelmiségiek 85,6%-a kapott ösztönzést szüleitől a pozitív testkultúra alakításában, a betanított munkások és segédmunkások 60,3%-a. A két szélső kategória között szabályos csökkenés, illetve növekedés mutatható ki. A foglalkozási különbségek tehát e tekintetben nem olyan jelentősek, mint az iskolai végzettség szerinti eltérések. 2. Megjelenik-e a páciens oralis magatartásában az, hogy kapott vagy nem kapott ösztönzést szüleitől a pozitív testkultúra kialakításában? A fogmosás napi gyakorisága alapján azt mondhatjuk, hogy megjelenik, tehát van összefüggés a két jelenség között, de ez nem szoros kapcsolat (XIII. táblázat). A naponta egyszer fogat mosók és a kettőnél többször fogat mosók esetében — tehát a két szélső csoportnál — jelentős a különbség, a naponta kétszer fogat mosóknál nem szignifikáns. A fogorvoshoz járás gyakoriságában a testkultúra iránti szülői ösztönzés a fogmosáshoz hasonlóan jelenik meg. Főleg azoknál, akik félévente keresik fel a fogorvost: a szülői igénykeltés hatása pozitív értelemben jelentkezik (XIV. táblázat). Megjelenik-e a szülőktől kapott ösztönzés a testkultúra iránti igény tekintetében a fogazat (a szájhigiéné) állapotában? A (X V. táblázat) alapján ilyen kapcsolat kimutatható, azonban ez nem jelentős. A fogíny állapotában (parodontalis index, Pl) és a caries (DMF-T) tekintetében jelentősebb a testkultúra pozitív, szülőktől származó alakulása, mint a szájhigiénés index (OHI-S) tekintetében. A képet a páciens iskolai végzettsége sem módosítja jelentős mértékben (XVI. táblázat). Hasonló eredményeket hozott a páciens foglalkozásának bekapcsolása az elemzésbe (XVII. táblázat).
