Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1996-06-01 / 6. szám

Olaszországban a fogorvosok 98%-a privát praxisban dolgozik. A praxisok száma több mint 20 ezer. Az elmúlt hónapokban több olyan kormányrendelet jelent meg, amely nehezíti a fogorvosok helyzetét. Szigorodnak a rendelők működtetésének köze­gészségügyi feltételei, fokozódnak az ellenőrzések szakmai és pénzügyi téren egya­ránt. Csak az olyan fogorvosi diplomát ismerik el, amely megfelel az Európai Közös­ség által előírt feltételeknek (ez különösen hátrányosan érinti a bevándorolt horvát fogorvosokat). Izland 270 ezer lakosára 270 fogorvos jut. A kormány az összes orvosi kezelés térí­tésének mértékét csökkentette, így a fogászatét is. A megszorítás első jele, hogy csökkentik a fogtechnikusok számát. Az egészségügyi miniszter szabályozta a fog­­technikusok jogállását, mert közülük többen fogorvosi tevékenységet folytattak. A Fogorvosi Egyetem és a Fogorvosi Egyesület közösen dolgozta ki a fogorvos­továbbképzés programját. Ausztriában a szociális biztosító kiszorult a fogászat finanszírozásából, további biztosítók kivonulása folyamatban van. Az ERŐ ülését felhasználtuk arra, hogy az osztrák delegációval próbáljuk tisztázni azt a helyzetet, ami az elmúlt hónapokban a két ország fogorvosai között kialakult. A tárgyalás során visszautasítottunk minden olyan általánosítást, amely a magyar fogorvosokat és a magyar fogászatot alacsony színvonalúnak tünteti fel főleg Ausztriában, de a többi környező országban is. Az osztrák kollégák ezt elfogadták, és elsősorban a határmenti vársok fogorvosi rendelő­iben tapasztalható anomáliákat vetették fel. Tekintettel arra, hogy az osztrák kifogá­sokat a svájci és a német delegáció is megerősítette, az alábbiakra ezúton is felhívjuk a magyar fogorvosok figyelmét: — a hirdetések során tartsák szem előtt a MOK érvényes állásfoglalását — a fenti országokban való közvetlen hirdetést az érintett országok törvényei tiltják, ezért az ilyen hirdetéseknek komoly jogi következményei lehetnek — félrevezető vagy nem valós adatot tartalmazó hirdetések ugyancsak jogi, bírósági és etikai következményekkel járhatnak. Portugáliában a kormány a fogászati ellátást szabályozó rendeletet és etikai kó­dexet adott ki. (Szükségességüket bizonyítja az a tény, hogy jelenleg 15 illegális pra­xis ellen folyik eljárás.) Szlovéniában az idén végez az első 6 éves képzést kapott évfolyam. A biztosító to­vább csökkenti a fogászat finanszírozását. Svájcban nem sikerült megegyezni a biztosítónak és a Fogorvosi Egyesületnek az új fogászati díjakban, így jelenleg az 1994. évi tarifa van érvényben. Lettország: a fogorvosok több mint 90%-a tagja a fogorvosi egyesületnek. Az álla­mi, ill. magánrendelőkben dolgozó fogorvosok aránya 60 : 40%. A privatizáció foly­tatódik, de elsősorban anyagi okok miatt, lényegesen lelassult. Finnországban kb. 5 ezer fogorvos és 1200 dentalhigiénikus dolgozik. Finnor­szág egyike azoknak az országoknak, ahol a dentalhigiénikus képzés a legré­gebben folyik. így érthető, hogy a dentalhigiénikusok újra és újra megpróbál­koznak azzal, hogy önállóan (fogorvos felügyelete nélkül) dolgozzanak magán­praxisban. Erre továbbra sem kaptak miniszteri engedélyt, de próbálkozásuk egy­re gyakoribb és határozottabb. Múlt év decemberében a fogászati asszisztensek 3 városban (50 rendelőben) tartottak figyelmeztető sztrájkot, elsősorban a bérek eme­léséért. Ennél is figyelemre méltóbb, hogy Szlovéniában 22 napos sztrájk volt. Norvégiában 1995. november 16-tól minden magánrendelőben emelték a díjakat. Az árlistát a rendelőben ki kell függeszteni. Ha a kezelés díjtétele 2 ezer norvég ko­rona (kb. 50 ezer Ft) fölött van, a beteggel alá kell íratni a számlát. Görögországban a külföldön szerzett diplomák elismerésének problematikája köz­ponti kérdéssé vált, mivel túl sok a fogorvos és növekvő számban érkeznek a külföldi fogorvosok (pl. Romániából). A külföldön szerzett diplomák elfogadásának feltételeit bizottság dolgozza ki, melynek tagjai az egyetemi dékánok és a Fogorvosi Egyesület képviselője. 206

Next

/
Thumbnails
Contents