Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1996-06-01 / 6. szám

Fogorvosi Szemle 89. 189-193. 1996.

Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, Katona- és Katasztrófa-orvostani Intézet* (igazgató: dr. Birkás János egyetemi tanár)

Magyar Honvédség Központi Honvédkórház,

Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem,

Oktató Továbbképző Kórház (igazgató: dr. Birkás János egyetemi tanár) Szájsebészeti Osztály** (vezető: dr. Gáspár Lajos)

Hynal Imre Egészségtudományi Egyetem, Stomatologiai Tanszék*** (igazgató: dr. Vágó Péter egyetemi docens)

Roxithromycin alkalmazása sztomatológiai gyulladásos kórképekben

DR. GÁSPÁR LAJOS*, DR. VASS É. ZSUZSANNA**, DR. VÁGÓ PÉTER*** és DR. SZMRTYKA ÁGOTA**

A fogszuvasodás, valamint a fogágybetegségek miatt keletkező gyulladásos kórképek mindennaposak a sztomatológiai praxisban, így ezek terápiája gyakori kérdés. Kezelésükben a sebészi, fogászati, valamint gyógyszeres eljárások jönnek számításba. A kérdésben nem alakult ki egységes álláspont, vitatott az antibiotikumok alkalmazásának helye és szerepe több vonatkozásban [5]. Ennek egyik oka az, hogy az antibiotikus terápia a szájüregi gyulladások esetén is csak az illető flórára valóban ható gyógyszer esetén éri el célját, és a szájüreg flórája igen vegyes és változatos. így igen gyakori problémát jelent, hogy a betegnek rendelt antibiotikum nem kellő hatékonyságú, vagy pedig mellékhatásai miatt kényszerül a gyógyszerszedés felfüggesztésére [5]. Emiatt fontos az újabb hozzáférhető gyógyszerek rendszeres klinikai vizsgálata és az eredmények ismeretében a céloknak leginkább megfelelő antibiotikumok alkalmazása. A kérdés jelentőségét az adja, hogy a kevert szájüregi baktériumflóra viselkedése egyes kórképekben igen eltérő, antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája folyamatosan változó [3].

A makrolid típusú antibiotikumok négy évtizeddel ezelőtt mint szűk spektrumú pinicillinalternatívák kerültek be a fegyvertárba [7], de a későbbiek során kiderült, hogy spektrumuk szélesebb, atípusos kórokozókra is hatnak. Az erythromycin a makrolidok leginkább ismert képviselője, megbízható, hatékony készítmény, melynek sztomatológiai alkalmazásával hazánkban is évtizedes tapasztalatok állnak rendelkezésre. Legnagyobb problémáját a betegek mintegy felében jelentkező gyomor-bél panaszok okozzák. A továbbfejlesztett

Érkezett: 1995. április 23. Élfogadva: 1996. április 22.

189