Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1996-05-01 / 5. szám

Eddigi eredményeink szerint a klinikai kép alapján első választandó szerként adhatónak tartjuk a roxithromtycint (Rulid), hatásosnak bizonyult kezdő terápiaként sztomatológiai gyulladásokban. További vizsgálatok szükségesek egyrészt a nagyobb esetszámhoz, melyből pontosabb következtetések is levonhatók, másrészt hogyan alkalmazható a célzott antibiotikus terápiában, valamint fenyegető fertőzések kivédésében a profilaxis területén.

A rendelkezésre álló és kellő tapasztalati eredménnyel bizonyított antibiotikumok közül a leghatékonyabbat, a legkevésbé toxikusát és a legolcsóbb kezelést lehetővé tevőt kell választani. A roxithromycin az eddigi klinikai eredmények alapján jól megfelelt sztomatológiai célokra, amit az előzetes irodalmi adatok alapján feltételezni lehetett [10]. Rezisztencia alig fordul elő, képes gátolni a kórokozókat, rizikóbetegeknek is adható, egymaga hatékony az aerob és anaerob flórára, széles spektrummal rendelkezik [2]. A kísérleti adatok is alátámasztják, hogy magas gyógyszerszintet ér el a lágy szövetekben és a csontban egyaránt [1, 7], kedvező a MIC (minimális gátló koncentráció) értéke. Gyors felszívódása miatt már 15 perc múlva magas szérumszínt mérhető, 2,2 óra múlva pedig már szérumszintje eléri a csúcsot [1]. Hosszú felezési ideje miatt 12 óra múlva szérumszintje még elegendő a hatásossághoz, így naponta kétszeri adagolása folyamatos hatékonyságot biztosít [10]. Napi adagja 2x1 db 150 mg-os tablettából. Mellékhatást kevesebb mint 4%-ban észleltek [8].

Ezeket eddigi klinikai megfigyeléseink alapján igazoltnak látjuk és további vizsgálatokat tervezünk.

irodalom: 1. Acar, J. F., Saint-Salvi, B., Blanc, F.: Concentrations of roxithromycin in tear fluid and saliva Br. J. Clint. Pract. 42, suppl. 55, 82, 1988. - 2. Dewever, M: Determination of roxithromycin concentration in the mucosa of the maxillary sinus. Br. J. Clin. Pract. 42, suppl. 55, 55, 1988. — 3. Gabrielson, M. L., Stroh, E.: Antibiotic efficacy on odontogenic infections. J. Oral. Surg. 33, 607, 1975. - 4. Gräber, H.: Az antibiotikumkezelés gyakorlata. Medicina, Budapest,

1990. - 5. Gräber, H.: Makrolidok: egy régi antibiotikumcsoport renaissance-a. Gyógyszereink 42, 49, 1992. - 6. Jehl, F. et al.: Diffusion gingivale de la roxithromycine. Path. Biol. 39, 511,

1991. - 7. Jehl, F. et al.: Penetration of roxithromycin into gingival tissue Abstract 17th Int. Congr. Chemoth. Berlin, 1991. 764. - 8. Sasaki, J., et al.: Clinical evaluation of roxithromycin in odontogenic infection Jap. J. Antibiot. 42, 5, 1233, 1989. - 9. Simo, G., Pados, R.: Antibiotikumok alkalmazása a dentoalveolaris sebészeti gyakorlatban. Fogorv. Szle, 76, 289, 1983. - 10. Young, R. A., et al.: Roxithromycin: A review of its antibacterial activity, pharmacocinetic properties and clinical efficacy. Drugs. 37, 8, 1989.

Dr. Gáspár, L., dr. Vágó, P.: Experience with roxithromycin in stomatological diseases. Preliminary results.

In 68 patients suffering from dental inflammatory diseases 150 mg roxithromycin b. id was applied. In 64 cases the product proved to be effective and only in 3 cases a mild side effect was observed. On the base of there prebminary results roxithromycin can be advised for the treatment of stomatological diseases.

169