Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
A napi fogmosás gyakorisága iskolai végzettség szerint (%) I. táblázat 8 általános alatt 8 általános 4 polgári közép iskola főiskola egyetem Naponta egyszer 41.4 32,8 15.1 7.5 5.6 Naponta kétszer 34,5 42.4 55,8 58.1 57.9 Naponta többször 20,7 17.6 24.1 31,2 33,6 11. táblázat A fogorvoshoz járás gyakorisága iskolai végzettség szerint (% ) 8 általános alatt 8 általános 4 polgári közép iskola főiskola egyetem Félévente 10,3 12,8 16,6 26,9 27.1 Fájdalom esetén 44,8 42,4 38.2 26,9 31,8 A páciens iskolai végzettségének hatása A páciens iskolai végzettségének hatása erősnek bizonyult az oralis egészségmagatartásra. A fogmosás napi gyakoriságában szignifikáns különbségeket találtunk a különböző iskolai végzettségűek között (I. táblázat). Naponta egyszer mos fogat a 8 osztályt nem végzettek több mint kétötöde, a 8 osztályt (és 4 polgárit) végzettek 1/3-a, a főiskolát-egyetemet végzettek 6-7%-a. Naponta kettőnél többször mos fogat a két alacsony iskolai végzettségű kategóriához tartozók 18-20%-a, a felsőfokú végzettségűek mintegy egyharmada. Az átlagosnak tekinthető napi kétszeri fogmosás a 8 osztályt nem végzettek 1 /З-ára, a felsőfokú végzettek közel 2/3-ára. jellemző. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőkre a napi 1-2-szeri mosás, a felsőfokú végzettségűekre a 2-3-szori mosás a jellemző. A fogorvoshoz járás gyakoriságában is jelentősek a különbségek (II. táblázat). A két szélső kategóriát nézve (félévenként felkeresi a fogorvost, illetve csak akkor keresi fel, ha fájdalmat érez): az egyetemet végzettek 2,6-szor nagyobb aránya keresi fel félévente a fogorvost, mint a 8 osztály alattiak. Állandó fogorvosa van az alacsony iskolai végzettségűek közel felének, a felsőfokú végzettek közel 3/4-ének. Az iskolai végzettség különbségei a caries előfordulásának gyakoriságában, intenzitásában jelentősek (III. táblázat). A carieses fogak (DMF-T) 16-os átlagán belül kiemelkedően magas a 8 osztály alattiak mutatója (25,4), a többi az átlag körül szóródik. Az eltávolított fogak (M) keretében hasonló a tendencia, de jelentősebbek a különbségek: az első (magas) csoportba a 8 osztály alattiak, a második (közepes) csoportba az általános iskolát és 4 polgárit végzettek, a kedvezőbb csoportba a közép- és felsőfokú végzettségűek tartoznak. A főiskolai végzettségűek és a 8 általánost nem végzettek között több mint 3-szoros a különbség az előbbiek javára. A tömött fogak (F) előfordulásának gyakorisága tekintetében is jelentős a különbség, de mérsékeltebb, mint az eltávolított fogak esetében: az alacsony és magas iskolai végzettségűek között a különbség mintegy kétszeres. A felmérésre a NjM 11-1990. sz. téma keretében került sor. A felmérést (adatgyűjtést) végezték: dr. Mályusz Gizella főorvos, Szent István Kórház és Rendelőintézet, Szájbeteg Szakrendelés; dr. Bollobás Emőke főorvos és dr. Pócza Klára szakorvos, Örs vezér téri Rendelőintézet, Fogászati Szakrendelés. A számítógépes táblákat Kó József tudományos munkatárs készítette. Közreműködésüket ez úton is köszönjük. 18
