Fogorvosi szemle, 1995 (88. évfolyam, 1-12. szám)

1995-03-01 / 3. szám

Fogorvosi Szemle 88. 91—94. 1995.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika (igazgató: dr. Dénes József egyetemi tanár) és Szájsebészeti és Fogászati Klinika (igazgató: dr. Szabó György egyetemi tanár), Budapest

Tej fogak gyökérreszorpciós felszínének scanning elektronmikroszkópos vizsgálata*

11R. HIDASI GYULA és DR. CSIBA ÁRPÁD

A tejfogak gyökérreszorpciójának hagyományos szövettana általában ismert. A kezdeti szakaszban — még ép gyökérhártya mellett — a cementben gócos reszorpciós területek mutathatók ki. A későbbiek során kialakul a reszorpciós felszín, amely linearis vagy lacunaris lehet. Az előbbi esetben mesenchymalis, az utóbbiban pedig odontoclast-típusú sejttevékenység figyelhető meg. A végső szakaszban a száj nyálkahártya hámja beburjánzik a tejfog koronája alá, és kiemeli, mintegy sequestrálja a megmaradt koronát. A folyamat közben a pulpa jellegzetesen nem alakul át, csak regresszív jellegű elöregedési jelenségeket mutat. A maradófog-aplasiával szövődött esetekben a felszívódó felszínen kompenzáló szerepet játszó osteodentinképződés mutatható ki. Ugyanakkor nem kell feltételeznünk a Tomes-féle felszívószerv jelenlétét, hiszen a gyökérreszorpció a tejfogak genetikailag rögzített tulajdonsága [2].

A scanning elektronmikroszkópos vizsgálatokkal kapcsolatban viszonylag kevés irodalmi adat áll rendelkezésünkre. Mosca [4] az odontoblastok membránjának invaginációját és a reszorpciós lacunák kollagén rostokkal történő szabálytalan fedettségét figyelte meg. A lacunák felszínén magasan differenciált inter- és peritubularis dentint mutatott ki, valamint a dentincsatornákban lévő odontoblastnyúlványokat.

Harsányi [1] is megfigyelte a lacunákba szájadzó dentincsatornákat. Szerinte a gödörszerű kis bemélyedések mindenben megfelelnek a csontfelszívódáskor észlelhető Howship-lacunák képének. Leletei alapján megállapítja hogy az odontoclastsejtek mésztelenítő tevékenységüket enzimatikus úton kifejtve érintkeznek a mészben gazdag pericanalicularis, másrészt a mészben viszonylag szegényebb intercanalicularis dentinnel. A dentincsatornák szájadékának környezetében a szervetlen sók lebomlása időben kissé elmarad, a kihullott tejfogak reszorpciós felszínein a peritubularis zóna a környezet felületéből kissé kiemelkedő, peremszerű képletet alkot. Vizsgála* A dr. Balogh K. professzor centenáriumára összeállított Fogorvosi Szemléből helyszűke miatt kimaradt közlemény.

Érkezett: 1994. december 16. Elfogadva: 1995. január 6.

91