Fogorvosi szemle, 1995 (88. évfolyam, 1-12. szám)

1995-02-01 / 2. szám

ság működött aktívan. Szerencsétlenségre a háború kitörésekor az FDI pénze Németországban volt elhelyezve, így az üres pénztár bármiféle gyors felépülést akadályozott.

Az 1920-as évek tanácskozásainak figyelemre méltó témája volt a sok millió fog indokolatlan elvesztése, melyet a William Hunter szerinti „szájszepszis”-elméletnek és a fogtechnikusok illegális praktizálásának tulajdonítottak. Az FDI Bulletin c. újságját — négy nyelven — először 1925-ben jelentették meg. Ugyanebben az évben javasolták, hogy el kell törölni az egyéni tagságot és helyette nemzeti társaságok kerüljenek tagként a szervezetbe. A javaslatot az 1931-es új alapszabály keretében fogadták el, mely leszögezte, hogy az FDI nemzeti egyesületekből áll, melyek küldötteket delegálnak az ülésekre. Más társaságok az FDI társult tagjai lehetnek, és megtartották az egyéni tagság lehetőségét is.

Az FDI Philadelphiában tartott 1926. évi találkozóját nyilvánították a világ addig megtartott legnagyobb szakmai találkozójának. 1924-re az FDI-nek már 38 országból 512 tagja volt.

A második világháborút megelőző időszak

Az 1930-as évek világszerte „rendezetlen” évek voltak. Az FDI végrehajtó tanácsát felkérték, hogy alapítson bizottságot a munkanélküliség kezelésére, valamint foglalkozzon a felesleges fogorvosok kérdésével és a foglalkoztatott nők számának ugrásszerű növekedésével.

Az 1934. évi olaszországi találkozót kellemetlen epizód zavarta meg: néhány fogorvos fekete ingben jelent meg, mély aggodalmat okozva a jelenlevőknek.

Az 1936-os bécsi találkozón 11 bizottságot hoztak létre annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni az FDI egyre növekvő nemzetközi felelősségének. Első alkalommal használtak szinkron tolmácsolást, a küldöttek közötti kommunikáció elősegítésére. Charles Nord főtitkár javasolta, hogy a Bulletin helyett egy nemzetközi fogászati folyóiratot adjanak ki. A tervezéssel eltöltött idő után az FDI 1939-ben szerződést írt alá egy kiadóval. Öt héttel később ez a szerződés — mint oly sok más — érvényét vesztette: a második világháború kitörése megszűntette az FDI minden tevékenységét a következő 7 éves időszakra.

Ismét újjáépítés

A 2. világháború utáni első FDI-találkozó Párizsban zajlott le 1946 novemberében. Az újjáépítés került megint a napirendi pontok élére, és a pénzügyek kaptak ismét nagy jelentőséget. A pénztárban összesen 54 font 9 penny volt.

1958-ban a dublini találkozó ,,A tömegeknek nyújtandó fogászati segítség a fogszuvasodás megszüntetésére a lakosság körében” címmel indította meg azt a hagyományt, mely szerint az FDI egy-egy aktuális téma köré csoportosítja nagy tudományos üléseit. A következő évi milánói találkozó témája „Tendenciák a fogászati oktatásban” volt.

47