Fogorvosi szemle, 1995 (88. évfolyam, 1-12. szám)

1995-04-01 / 4. szám

Kor

7

12

В Szájhigiénés instr. [ ! Depurálás

14

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2. ábra. A szükséges parodontalis kezelések 7, 12 és 14 éves gyermekekben

A szükséges parodontalis kezeléseket 7, 12 és 14 éves korban a 2. ábra matatja. 7 éves korban a vizsgáltak 66,7%-a igényelt szájhigiénés instruálást, 11,1%-uk ezenkívül még depurálást is, komplex kezelés alkalmazása egyetlen esetben sem volt indokolt. 12 éves korban 79,1%-nál szájhigiénés instruálás 59,3%-ban emellett depurálás is szükséges volt, de komplex kezelés egy esetben sem. 14 éves korban 86,9%-nál szájhigiénés instruálás, 70,2%-ban depurálás is szükséges volt, de egyetlen esetben sem kellett komplex kezelést végezni.

Gyermekek parodontalis statusát más országokban is többen, több aspektusból vizsgálták [3, 5, 6—8, 11, 12, 14—22]. Eredményeink nagyon hasonlóak a Miyazaki és mtsai által 1989-ben közölt értékekhez [17].

Hazánkban a korábbi parodontológiai vizsgálatok során Bánóczy és mtsai (1976), valamint Bodoki és Gábris (1981) a szájhigiéné fokát határozták meg az OHI-S-indexszel, a gingiva állapotát a Russel-féle PI-index segítségével írták le. Gera és mtsai (1978) 7-9 éves korosztályon végzett vizsgálataik során szintén az OH I-S-indexet alkalmazták, viszont a fogkőképzódést nem vizsgálták. A gingiva állapotát Löe—Silness-féle gingivalis indexszel (GI) regisztrálták. Makra és mtsai (1990) a szájhigiéné a Greene—Vermillion-féle OHI-S-indexet, a gingivitis megítélésére a PMA-indexet alkalmazták.

Tekintettel az indexek különbözőségére, a korábbi vizsgálatok vonatkozásában eredményeinket csak Czukor és mtsai által a WHO felkérésére végzett vizsgálatok eredményeivel [7] tudjuk összehasonlítani a 12 éves korosztály esetében, ami a WHO célkorosztálya.

A 3. ábrán összehasonlíthatók a Czukor és mtsai által 1985-ben és 1991-ben végzett szűrővizsgálatok, valamint saját szűrővizsgálataink eredményei.

Megbeszélés

143