Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1994-03-01 / 3. szám

27 beteg közül 13 esetben arckoponyatörés miatt, 14 esetben pedig dys­­gnathia miatt végzett műtéteket követően alkalmaztunk ilyenfajta fixációt. A kampók elhelyezése lehet narkózisban végzett műtét kiegészítő mozzana­ta vagy önálló beavatkozás, amit helyi érzéstelenítésben ambuláns körülmé­nyek között is elvégezhetünk. Leggyakrabban a középvonalban, a spina nasalis anterior alatti processus alveolaris, illetve a protuberantia mentalis felületére helyezzük a kampókat, rögzítésükhöz a funkcióstabil osteosynthesiskészletből vett 6 mm-es csava­rokat használjuk. A furatok elvégzésénél ügyelni kell arra, hogy a fogak gyökerét ne sértsük meg. Szükség szerint természetesen a processus alveola­ris lateralis területeire is elhelyezhetjük ezeket a rögzítőelemeket, majd merev vagy rugalmas összeköttetést létesítünk a maxilla és a mandibula között (2., 3. ábra). 2. ábra. Mandibulomaxillaris rögzítés kam- 3. ábra. Mandibulomaxillaris rögzítés dys­­pókkal állkapocstörött betegnél gnathia miatt operált betegnél Eredmények. Megbeszélés. 27 betegen a fent ismertetett módszer során semmilyen szövődményt (osteomyelitis, töréselmozdulás, csavarkiesés) nem észleltünk. A mandibulomaxillaris rögzítésnek a fentiekben ismertetett módszere tapasztalataink szerint megfelelően stabil a kívánt ideig történő immobili­72 1. ábra. Saját készítésű drótkampók

Next

/
Thumbnails
Contents