Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1994-03-01 / 3. szám
Az egyetlen metszőfog mesiodistalis szélessége 8,5 mm. Bizonytalan élszögleti jelet találtunk, mely szerint nem teljesen szimmetrikusan ívelt a fog két sarka. A palatum középvonalában torust utánzó kiemelkedés húzódik, melyet az attól laterálisán elhelyezkedő palatinalis nyúlványok magasan fekvése okoz. így a palatum középvonalában egymással párhuzamosan két hosszanti bemélyedés látható. Egyéb rendellenességet a gyermekgyógyászati konzultáció sem talált. A szülők fogazatában nem fordult elő ilyen rendellenesség, a gyermek fiútestvérének bal oldali ajakhasadéka és gnathopalatoschisise volt. Nővére fogazata nem rendellenes, és annak két gyermeke sem érintett. Meghatározás A szoliter felső középső metsző a tej- és a maradandó fogazatban, a középvonalban megjelenő egyetlen centrális metszőfogat jelent. A holoprosencephalia (median faciocerebralis fejlődési rendellenesség) legenyhébb megjelenési formájának tartják a hypotelorismussal együtt [2, 7, 13, 18]. Első leírás A rendellenesség első leírójának (1958) Scott-ot [20] tartják az angolszász irodalomban, Schulze [21, 22] viszont Seger [24] leírását találta az első ismertetésnek 1955-ből. Azonban Radnai [17] már 1943-ban közölt egy esetet a Fogorvosi Szemlében; egy 7 éves fiúnak, aki hét hónapra született, egyetlen maradandó felső nagymetszője, s előtte egyetlen tej nagymetszője volt. A szerző ezt gipszmintáról készült fotóval és röntgenfelvétellel dokumentálta. Ugyancsak korai közlés volt Bruszt [5] esete is (1956). Nómenklatúra A rendellenesség tisztázatlan illetve változó etiológiai magyarázatából következően az elnevezések különbözők. A ma elfogadott és ajánlott név: holoprosencephalia anomaladhoz tartozó, a felső állcsont középvonalában megjelenő egyetlen (szoliter) középső metsző. A megjelenés helye A rendellenesség nevében viseli ezt a jellemzőjét, tehát a felső fogívben egyetlen centrális metszőfog fejlődik. Minden esetben mind a tejfogazat, mind a maradandó fogazat érintett. Az egyetlen metszőfog az állcsont középvonalában helyezkedik el. Harndt és Weyers [10] az ilyen fogakra tartja helyesnek a „mesiodens” elnevezést. Az oldalsó metszők és a többi fog orthodontiailag egyébként ép fogívben szimmetrikusan, az egyetlen középső metszőhöz felsorakozva helyezkednek el. 64