Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1994-10-01 / 10. szám
rozási módszereket tanulmányozva, megállapítja, ,,hogy bármely gravírozás növeli a lemez tartását, ezért a hátsó lezárás legalább gravírozással végzett besüllyesztése nélkülözhetetlen”. „Ha a fogorvos nem jelöli be a dorzális lezárás helyét a mintán, akkor azt a laboratóriumnak kell pótolnia [3].” A fogtechnikusok számára készült kézikönyvek [pl. 3, 4] ezért útmutatást adnak arra vonatkozóan, hogy a fogtechnikusok a mintát hol és milyen mértékben gravírozzák. Jozefowicz összehasonlító mérésekkel vizsgálta a laboratóriumban gravírozással és a fogorvos által funkcionálisan kialakított hátsó lezárással készült fogsorok stabilitását. Megállapította, hogy a funkcionálisan kialakított palatinalis lezárással készült felső teljes protézisek sokkal jobban rögzülnek. Murphy és munkatársai 1971—72-ben végzett [18, 19], majd 1990-ben megismételt vizsgálatsorozatának eredményei [9] azt mutatták, hogy az angliai fogorvosoknak mindössze 33%-a határozta meg a palatinalis lezárási vonalat „saját kezűleg”, túlnyomó többségük tehát a fogtechnikai laboratóriumra bízta ezt a fontos feladatot. Vizsgálati módszer Felmérésünkhöz 10 kérdést tartalmazó kérdőívet szerkesztettünk (3. ábra), melyet az ország 31 városának 35 fogtechnikai laboratóriumába küldtünk el (4. ábra). A laboratóriumvezetők többségével személyesen vagy telefonon is felvettük a kapcsolatot az esetlegesen felmerülő problémák tisztázása érdekében. 33 kitöltött, jól értékelhető kérdőív érkezett vissza. Az első öt kérdésre minden laboratórium egyértelmű feleletet adott, míg a tizedikre 32, a hatodikra és a kilencedikre 31, a hetedikre 25 és a nyolcadikra csak 24 értékelhető válasz érkezett. A felmérésben részt vevő laboratóriumokban a vizsgált időszakban összesen 4799 felső teljes protézis készült. Eredmények Az 1 2. kérdés alapján a laboratóriumok forgalmáról szereztünk információt. A megfigyelési idő alatt az egyes laboratóriumokban készült és ellenőrzött felső teljes protézisek száma alapján heti átlagot számítva, összehasonlítottuk az egyes laboratóriumok forgalmát (I. táblázat). A legkisebb forgalmú laboratóriumban három hét alatt mindössze 30 felső teljes protézis készült, míg a legnagyobb forgalmúban 502 darab. A 3. kérdéssel az egyéni kanalak készítéséről, illetőleg használatáról kaptunk tájékoztatást. Egyes laboratóriumokban a teljes felső protézisek mindegyike egyéni kanál felhasználásával, tehát funkciós lenyomattal készült. Néhány laboratóriumban azonban a fogműveknek több mint 50%-a egyéni kanál nélkül, tehát nem funkciós mintára (II. táblázat). A vizsgálatokban szereplő felső teljes protézisek és a felső egyéni kanalak számát összevetve megállapíthattuk, hogy a fogorvosok 71,4%-ban kérnek egyéni kanalat. Ha 291
