Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1994-09-01 / 9. szám
A betegek klinikai diagnózis szerinti megoszlása II. táblázat Csoportok Tesztcsoport Kontrollcsoport Összesen Klinikai diagnózis Esetszám Esetszám No % Leukoplakia i 7 8 20 Lichen oris 5 5 10 24 Sjögren-sy. 3 1 4 10 Glossitis 5 1 6 15 Xerostomia 7 8 15 37 Összesen 21 22* 43* körülmények között végeztük. (A betegeket megkértük, hogy a vizsgálat előtt legalább két órával ne étkezzenek, ne igyanak és ne dohányozzanak.) Az összegyűjtött nyugalmi nyál mennyisége alapján a nyáltermelést az alábbiak alapján osztályoztuk: 0: nincs nyál csökkent: 0,0—0,19 ml/perc normális: 0,2—0,39 ml/perc fokozott: 0,4 vagy annál több ml/perc A stimulált nyál vizsgálatakor ezen értékek módosulása: 0: nincs nyál csökkent: 0,0—0,49 ml/perc normális: 0,5—0,69 ml/perc fokozott: 0,7 vagy annál több ml/perc 3. A mikrobiológiai vizsgálatba Pienihäkkinen és mtsai [12], Jensen és Bratthall [5] szerint a Lactobacillus, a Streptococcus mutáns-számot és Candida albicans jelenlétét „Dentocult LB”-, „Dentocult SM-Strip mutans”- és ,,Oricult N”- (Vi vacare-Vivadent) tesztek segítségével határoztuk meg. 4. Az exfoliatív citológiai vizsgálathoz kaparékot a bucca nyálkahártyájáról — minden lehetséges esetben a fehér laesio területéről — valamint a felső frontfogzóna feszes gingi váj áról fémspatula segítségével vettünk. A sejteket étert és alkoholt egyenlő arányban tartalmazó oldatban fixáltuk, majd Papanicolau és Traut [11] szerint festettük. Fénymikroszkóppal meghatároztuk a keratinizált sejtek arányát, valamint a gyulladásos elemek jelenlétét, illetve ezek alapján a gyulladás fokát (0-tól 3-ig értékelve). A vizsgálat után a betegeket véletlenszerűen két csoportra osztottuk. Az egyik csoport tagjai Bioténe fogpasztát és Oralbalance gélt kaptak. A betegeket megkértük, hogy az ismertetett használati utasítás szerint napi 265
