Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1994-09-01 / 9. szám

Retromolarpolster

3/a ábra. A mérési pontok ábrázolása az állkapcson felülnézetben

3/b ábra. A mérési pontok ábrázolása az állkapcson oldalnézetben. A szaggatott vonal a linea mylohyoideát ábrázolja

a felső állcsontnál leírtakkal azonos három fő csoportba soroltuk. A mandibulán a közepesen sorvadt gerincek esetében a felső állcsont homológ csoportjában leírt három alcsoportot különböztettünk meg: az egyenletesen, az elöl erősebben és a hátul erősebben sorvadt gerinceket. Az alig sorvadt és az erősen sorvadt alsó gerinctípusoknál ugyancsak nem volt szükség a további alcsoportok megkülönböztetésére.

Eredmények

A csoportspecifikus karakterisztika segítségével az állcsontgerinc-magasságra vonatkozóan a következő diagramok adódtak:

A felső állcsonton a közepes állcsontgerinc-magasság 10,8 mm. A kevéssé és a közepesen sorvadt állcsontgerinc közötti határ 12 mm-nél volt. E szerint az összes páciens 24%-ának van jól megtartott felső állcsontgerince, 37%-ának van nem egyenletesen, közepesen sorvadt felső gerince, míg 39%-ának van erősen sorvadt, 9 mm-es és annál alacsonyabb felső fogatlan gerince (4. ábra).

A mérések szerint az alsó állcsonton a közepes gerincmagasság 2,3 mm, s ez protetikai szempontból kedvezőtlen. A páciensek mindössze 8%-ának volt jól megtartott, enyhén atrofizált 5 mm-es állkapocsgerince. A páciensek 51%-ának közepesen magas 2-4 mm-es, 41%-ának pedig erősen atrofizált alsó fogatlan gerince volt. A mérési eredményekből megállapítható, hogy a fogatlan állkapocsgerincek röviddel a fogatlanná válás után már közepesen és erősen sorvadtak, s ez klinikai szempontból, a teljes alsó protézisek stabilizálása szempontjából kedvezőtlen (5. ábra).

A mérési eredmények megmutatják azt is, hogy az alsó és felső gerincformák — a gyengén, a közepesen és az erősen atrofizált gerincek esetében - hogyan változik a gerincélvonal helyzete, szélessége (íveltsége) és a hossza szerint.

Megállapítható volt, hogy a felső fogatlan gerinceken — összhangban a klinikai gapasztalatokkal — a sorvadás előrehaladtával a gerincélvonal mindig centripetálisan tolódik el, azaz íve kisebb lesz, s a hossza is csökken (6. ábra).

257