Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1994-08-01 / 8. szám
Végezetül a Kollégium szükségesnek tartotta a jelenleg hatályos módszertani levelek felülvizsgálatát, illetve újabbak kiadását. — A Szakmai Kollégium a feladat elvégzésére a megfelelő szakembereket felkérte. Dr. Bodó László a szakmai kollégium titkára BESZÁMOLÓ AZ FDI EURÓPAI REGIONÁLIS SZERVEZETÉNEK (ERŐ) 1994. ÉVI, BUDAPESTEN TARTOTT ÜLÉSÉRŐL A Fogorvosi Világszövetség (Federation Dentaire Internationale; FDI) Európai Szervezete (ERŐ) soros ülését 1994. május 20—21-én Budapesten tartotta. Az ülés előkészítő és teljes szervező munkáját, valamint a rendezvényhez kapcsolódó kulturális, szociális programokat a Magyar Fogorvosok Egyesülete biztosította. Az FDI-nek jelenleg 82 ország tagja. A nagyrészt földrészek szerinti területi tagozódás és a hozzájuk tartozó országok száma: Afrika 14; Ázsia 24; Európa 27; Latin-Amerika 14; Észak-Amerika 3. A 27 európai tagországból 25 ország fogorvos vezetői vettek részt a tanácskozáson (Írország és Törökország képviselői hiányoztak). Az országonkénti küldöttek, ill. megfigyelők száma 1—7 fő között változott, az egyes országok fogorvosi létszámától függően. Az alapszabály szerint minden tagország legalább egy küldöttet delegálhat; a legnépesebb delegáció Németországból érkezett. A Magyar Fogorvosok Egyesületét hivatalosan dr. Bánóczy Jólán elnök (küldött) és dr. Keszthelyi Gusztáv alelnök (megfigyelő) képviselte. Az MFE 1966-ban csatlakozott az FDI-hez. Az ERŐ évenkénti üléseit mindig más-más országban tartja; Magyarország először kapott lehetőséget arra, hogy az ERŐ ülését megrendezze. A tagországok képviselőin túl több neves FDI-vezető is részt vett az értekezlet munkájában, így pl.: Érni (Svájc, FDI president elect); Tsmumaki (Japán, FDI-alelnök); Jhee és Yoon (Korea, FDI-elnökségi tagok). Az értekezlet résztvevőit köszöntötte prof. dr. Berentey György, a MOTESZ elnöke. Az értekezleten összesen 18 napirendi pont szerepelt. Érthető módon egy részük kevésbé tartozik a nyilvánosságra, hisz kimondottan az ERŐ belső életét érintik (pl.: tagdíjak, éves költségvetés, információ az FDI Tanácsának munkájáról stb.). Ugyanakkor több olyan, a magyar fogorvosokat érdeklő kérdés is megtárgyalásra került, amelyekről érdemes részletesebben szólni: 1. Amalgámkérdés Az ezzel kapcsolatos viták az elmúlt években gyakoribbá és élesebbé váltak. Mi magunk is tapasztalhattuk, hogy újabban „bölcs”, mindenhez (így az amalgámhoz is) értő fogorvosok nyilatkoztak tévében, rádióban, újságokban. Bár az amalgámot többen (több országban) támadják legélesebben Svédországban, ahol a kormány is foglalkozott az esetleges kontraindikáció szükségességével — az ERŐ a kiadott állásfoglalásában egyértelműen az amalgám használata mellett voksolt. Indoklásában többek között kiemelte: a több mint 100 éve használatos tömőanyag egészségkárosító hatása a mai napig nem bizonyított; könnyen készíthető, jó és olcsó tömőanyag. 2. Fogorvosi diplomák ekvivalenciája Európában A kérdést már két éve vizsgálja egy munkabizottság P. Colombet-пек, a Francia Fogorvosi Szövetség főtitkárának vezetésével. Az alapos munka után az ERŐ határozatot hozott, melynek lényege a következő: mindegyik fogorvosszövetség vállalja, hogy a diplomák elismerése és elismertetése érdekében saját hazájában az állami vezetést kéri mielőbbi intézkedések megtételére. Ugyanakkor nem támogatja a fogorvost fogadó országban azon fogorvosi diplomák elfogadását, amelyek színvonala alacsonyabb, mint amit maga a fogadó ország kiad. 3. A Francia Fogorvosi Szövetség 16 fogorvosi fakultás kérdőívekre adott válaszai alapján kidolgozta a fogorvosok alap-, preklinikai és klinikai képzésének követelményeit, valamint 246
