Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1994-07-01 / 7. szám

előzőleg 130°-on, legalább 5 órát szárított szilikagélt helyeztünk az exszikkátorba. A minták mérését és szárítását a leírt módon addig ismételtük, amíg elértük a mintakorong állandó tömegét, azaz a két egymást követő mérés között a különbség kisebb volt 0,0002 g-nál. Ezután a mintákat 1,4, 7, 15, 30, 45, 60 és 90 napig 37°-os vízben áztattuk. Az áztatás után csipesszel kivettük a vízből a mintákat, gézzel szárazra töröltük a felszíneket. Pontosan 1 perccel a kiemelés után, az említett pontossággal tömeget mértünk. Ezután ismét szárítás következett az előzőekben leírt módon és körülmények között.

A mintakorongon négy helyen vastagságot, két helyen átmérőt mértünk. Ezek átlagából számítottuk ki a térfogatot.

A vízfelvételt minden mintánál pg/mm3-ben számoltuk a következő összefüggésből:

vízfelvétel = m2 —m3/V.

Az áztatás alatt kioldódott anyagot térfogategységre számoltuk a következő összefüggésből:

vízoldékonyság = m,- m3/V,

ahol np a korong tömege pg-ban,

m2 a korong tömege áztatás után pg-ban,

m3 a korong tömege ismételt szárítás után pg-ban

V a korong térfogata mm3-ben.

Minden áztatási időponthoz tartozó 5-5 db minta vízfelvételéből és vízoldékonyságából átlagolt, szórást és variációs együtthatót számoltunk.

Eredmények

Az ISO-szabványban meghatározott 7 napos áztatás után a vízfelvétel az önkötő akrilátra alacsonyabb értéket adott a hővel és nyomással készülő akriláthoz viszonyítva. Az autoplasztikus akrilátnál mérsékelten nagyobb volt a vízfelvétel felületkezelés után (1. ábra). A 7 napra mért vízoldékonyság — szemben a vízfelvétellel — az önkötő akrilátnál ötször nagyobb értéket mutatott, mint a poliplasztikus anyag (2. ábra). 90 nap alatt a poliplasztikus akrilát több vizet vett fel, és a felületkezelt polimerizátumoknál magasabb volt a vízfelvétel a kezeletlen felületekhez képest (3. ábra).

Az autoplasztikus akrilát vízoldékonysága fokozatosan emelkedett a vizsgálati idő alatt, és lényegesen alacsonyabb értéken maradt felületkezelés esetén. A poliplasztikus akrilát oldékonysága lényegesen nem változott 90 nap alatt (4. ábra).

Megbeszélés

A poli(metil-metakrilát) protézislemez vízfelvétele diffúzióval történik [1]. A diffúziós együttható-értékek alapján a vízfelvétel viszonylag lassú, és az akrilát vastagságától függően a vizes telítettség állapotát lassan éri el.

211