Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1994-07-01 / 7. szám

Fogorvosi Szemle 87. 209—215. 1994.

Pécsi Orvostudományi Egyetem, Fogászati és Szájsebészeti Klinika (igazgató: dr. Szabó János egyetemi tanár),

Orvosi Kémia Intézet

(igazgató: dr. Tóth Gyula egyetemi tanár), Pécs

Protézis-alapanyagok vízfelvétele és vízoldékonysága

DR. SZABÓ GYULA, DR. TÓTH GYULA és DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ

Hazánkban a kivehető fogpótlások túlnyomó része poli(metil-metakrilát)-alapú akrilátkészítmények poliplasztikus feldolgozásával készül. Utánvizsgálataink alapján a protézist viselők csoportját felmérve azt láttuk, hogy négy év után a fogsorok kétharmad részben funkcióképesek [4]. Az ilyen, jellemzőnek tekinthető viselési idő alatt az akrilátfogsor a nyálréteggel védett nyálkahártya-csont alapzaton, nedves közegben, van kitéve a környezeti hatásoknak. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a protézis-alaplemez polimerizátumok vizes közegben mutatott viselkedését megfigyeljük.

Az akrilátok vízfelvételét és az oldékonyságot térfogatarányosan az ISO 1567 [2] szabvány szerint tömegméréssel határozhatjuk meg. A követelményeket hővel és nyomáson polimerizálható poliplasztikus és szobahőmérsékleten nyomás alatt feldolgozott autoplasztikus protézis-alapanyag vízfelvétele nem lehet több, mint a 32 pg/mm3. A vízoldékonyság nem haladhatja meg az 1,6 pg/mm3-t a poliplasztikus, és a 8 pg/mm3-t az autoplasztikus feldolgozásnál [2]. A polimerizációt követően vizes áztatással főként szabadon maradt metil-metakrilát monomer távozik a polimerizátumból [4]. A kioldódott mennyiségek lényeges eltérést mutatnak a poli(metil-metakrilát) feldolgozásától függően [5].

Autoplasztikus protézis-alapanyag készítményeknél az oldódást hatásosan gátolja az ultraibolya fénnyel (350 nm hullámhosszon) aktivált felületkeményítő polimerbevonat [7]. A látható fénnyel (430 nm hullámhosszon) kezelt réteg gátolta a szabad monomer kioldódását önkötő protézis alapanyagoknál [6].

Vizsgálatainkban célul tűztük ki a vízfelvételi és vízoldékonysági tesztek hazai megvalósítását. Továbbá arra a kérdésre kerestünk választ, hogy az akrilátfelületeken alkalmazott felületkeményítő polimerbevonat milyen változásokat idéz elő az egész polimerizátumnak vizes közegben mutatott tulajdonságaiban.

Anyag és módszer

A felhasznált műanyagokat az I. táblázatban foglaltuk össze. A Superacryl a hosszú polimerizációval, majd végső forralással és nyomással feldolgozható protézis-alapanyag képviselője. A Croform szobahőmérsékleten, túlnyo-Érkezett: 1994. május 2.

Elfogadva: 1994. május 22.

209