Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1994-04-01 / 4. szám
Megbeszélés A mérések eredményei a szellemileg fogyatékos intézeti gondozottak szájhigiénés statusát rosszabbnak mutatták, mint az intézetben lakó egészséges kontrollcsoportét. Ez az irodalmi adatoknak megfelel [3, 10, 11. 15]. Megjegyzendő azonban, hogy saját vizsgálatomban a szellemileg fogyatékosok értékei magasabbak voltak, mint a hivatkozott közleményekben találhatók. A mentálisan retardáltak Pl értékei is jelentősen meghaladták az irodalomban közölteket [9]. A nemzetközi és a saját vizsgálatom adatai közötti eltérés oka, mint az О H I S értékek is mutatják, a zavartalan plakkfelhalmozódásban keresendő, ugyanis a vizsgált tesztpopulációban korrekt mechanikus plakkeltávolítást nem végeztek, csak vattapálcás száj ki törlést alkalmazott a gondozószemélyzet. A vizsgáltak tesztcsoportjában a magas plakkértékeken kívül a gondozottak gyulladás iránti fokozott érzékenysége 17] is hozzájárulhatott az igen magas Pl értékekhez. A szellemileg fogyatékos csoport vegyes fogazatához képest a maradó fogazat rosszabb higiénés értékei a zavartalan plakkfelhalmozódás jelének tekinthetők, míg a kontrollcsoportnál a testi és szellemi képességek birtokában a rendszeres fogtisztítás hatására az értékek inkább javulást mutattak. A leány-kontrollcsoportban a maradó fogazatúaknál a maradó fogazató fiú-kontrollcsoporthoz képest tapasztalható szájhigiénés értékcsökkenést a РГ értékek csökkenése kíséri. A szellemileg elmaradottak csoportjában ezek a különbségek nem figyelhetők meg. Mindezek tükrében a szellemileg fogyatékos intézeti gondozottak fogágyállapotának javítására javasolt a jobb szájhigiéné biztosítása, elsősorban gyakori, rövid ülésekben, évente többször végzett professzionális plakk-kontroll segítségével [7, 13, 16]. További igen fontos feladat mind a szülők mind a gondozószemélyzet részéről olyan irányú szemléletváltozást elérni, hogy bízzanak abban, hogy egyszerű segítő módszerek és segédeszközök felhasználásával maguk a gyermekek is jobb szájhigiénét képesek fenntartani [10]. Albino és munktársai szerint még a szellemileg súlyosan elmaradott gyermekek érdeklődése is felkelthető a fogmosás iránt [1]. Brian ezt segítendő, egyszerű változásokat javasol a fogkeféken, hogy azokat a rosszabb mozgáskoordinációjú fogyatékos gyermekek is használni tudják [2]. A fogorvos feladata a módszerek aprólékos ismertetésében meghatározó. IRODALOM: I. Albino, J. E., Schwartz, R. H.. Goldberg, II. J. V., Stern, M. E.: Results of an oral hygiene programme of'severly retarded children. ASCI). J. Dent. Child. 46, -Mi. 1979.- 2. Brian, J. VPractical oral hygiene for handicapped children. ASDC. •). Dent. Child. 46, 408, 1979. 3. Brown, J. Schodel, D. R: A review of controlled surveys of dental disease in handicapped presons. ASCII. J. Dent. Child. 43, 313, 1970. - 4. Greene, ./. C., Vermillion, J. R.: The simplified oral Hygiene index. .1. Am. Dent. Assoc. 68, 7, 1964. - 5. fíullikson, J. S.: Oral findings in children with Down’s syndrome. ASDC. J. Dent. Child. 40, 293, 1973. 6. Johnson, N. P., Young, A.: Periodontal disease in mongols. J. Periodont. 34, 41. 1963. 7. Lindhe, J.: Textbook of Clinical Periodontology. Munksgaard. 1983. Chapter 2. — 8. MacLaurin, E. T., Shaw, L., Foster, T. I).: Dental study of handicapped children
