Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
Schulte és munkatársai 14-16 éves lippstüdti iskolásokon végzett epidemiológiai vizsgálataiban a DMF-T értéke 7,8, a DMF-S 14,6 volt (fiúknál 13,5, lányoknál 15,4). A főiskola és a reáliskola tanulóinál ők is jobbnak találták a gimnazisták fogazatát [17]. Vizsgálatainkban más szerzőkhöz hasonlóan a lányok fogazata bizonyult rosszabbnak, de a szanáltsági fok (több tömés) náluk volt magasabb, jobb volt a szájhigiéné és parodontium állapota is [9, 17, 18]. Sgan-Cohen és munkatársai, Hüge és munkatársai értékeinkhez hasonló, Maiwald és munkatársai, Pieper és munkatársai rosszabb, míg Gülzow és munkatársai jobb fogazatot figyelt meg az általunk vizsgáltaknál [6, 9, 11, 16, 18]. Luoma és munkatársa Finnországban 1972 és 1984 között 3-18 éveseknél a DMF-T értékeinek csökkenését észlelte (például 18 éveseknél 15,2-ről 9,1-re) [10]. Saját vizsgálatainkban is a DMF-T és a DMF-S értékek alacsonyabbak voltak — fiúknál, lányoknál egyaránt — az 1975-ben, 1982-ben és 1984-ben, hasonló korú budapesti középiskolásokon végzett felmérések adataihoz képest [1,2, 3,4, 5, 14]. A változások csaknem mindenütt szignifikánsak (IV. és V. táblázat). A fiúknál 1975-ben szakmunkástanulókat, 1982- ben szakközépiskolásokat, 1991-ben gimnazistákat vizsgáltunk. Bár a fogazat állapota javulást mutat, a szanáltsági fok, azaz a tömött/szuvas fogak aránya 1991-ben is kedvezőtlen, mivel több a szuvas fog a tömöttnél. Ezek a fiatalok az iskolából kikerülve még kevésbé lesznek elérhetők a fogászati gondozás számára. A lányoknál sem kedvező a helyzet. Az 1975-ben, 1982-ben és 1984-ben vizsgált egészségügyi szakközépiskolások fogainál majdnem minden korcsoportban jobb az 1991-ben vizsgált három középiskola fogazati állapota. Azonban a szuvas fogak száma gimnáziumban és szakközépiskolában szinte eléri a tömött fogak számát, míg szakmunkástanulóknál meghaladja azt. Az összes tanuló 34%-ának hiányzott egy vagy több foga, 85%-ának ínygyulladása volt, 24%-a volt fogkőmentes és csak 4%-ánál találtunk lepedékmentes fogazatot. A kérdőíves felmérés szerint a fiatalok 70%-a naponta kétszer, 14%-a egyszer, míg 14%-a egyszer sem mos fogat. A kapott eredmények önmagukért beszélnek. A szuvas és hiányzó fogak nagy száma és a magas parodontalis átlagértékek eredményezik a fiatal felnőttek csaknem százszázalékos cariesfrekvenciáját [20] és a korai protetikai rehabilitáció szükségességét [19]. Ez a helyzet a komplex prevenció módszeres alkalmazásával mielőbb sürgős javításra szorul. Köszönetnyilvánítás: Ez úton szeretnénk köszönetét mondani Jánosi István matematikusnak, a SOTE Számítástechnikai Intézet munkatársának. 11
