Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)
1993-01-01 / 1. szám
Vizsgálataik szerint a 30—50° preparáeiós szög esetén s korona szélétől 0Д25 mm távolságban a korona fémszélének minimális vastagsága 24 pm. Ennél vékonyabb koronaszél már nem elég szilárd és sérülékeny. All. fejezet a koronák cementrögzítéséhez ad gyakorlati tanácsot. A koronák ideiglenes rögzítését nem ajánlja, mert azok széle sérülhet. A 12. fejezetben a Sozio és Riley által bevezetett Cerestore eljárást ismerteti a szerző. Lényege, hogy a fémváz helyett alumínium-oxid-vázat használnak, mely fémszilárdságú, és arra égetik rá a kerámiai rétegeket, melyek kevésbé zsugorodnak, szövetbarátok és jó az esztétikai hatásuk. A könyvet 598, a témával foglalkozó szerzőt és közleményét tartalmazó irodalmi válogatás zárja. Az 1384 nagy méretű színes ábra a szöveg könnyebb megértését szolgálja. A könyv szép kiállítása és gondos szerkesztése a Quintessenz Kiadót dicséri. A könyv tanulmányozását azoknak a fogszakorvosoknak és fogtechnikusoknak ajánlom, akik esztétikus koronákat és fogpótlásokat készítenek. Dr. Keszthelyi István Triller, M.—Sommermater, J.—Clergeau-Guerithault, S.: Fluor et prevention de la carie dentaire. Masson, Paris-Milan-Barcelone-Bonn, 1992. 118 oldal, 47 ábra, 25 táblázat. A szerzők célja, hogy — a francia nyelvű irodalomban először — monográfia formájában tárgyalják a cariesprevenció egyik komponensének, a fluoridok alkalmazásának indikációit, problémáit, a fluoridok előfordulásával, anyagcseréjével, biológiai hasznosíthatóságával kapcsolatos régi és legújabb ismereteket. A könyv hét fejezetre oszlik. Az első fejezet a, fluorforrásokat ismerteti: a természetben az ásványokban, az atmoszférában. az élelmiszerekben előforduló fluoridokat, valamint a terápiás alkalmazás forrásait: ivóvíz, gyógyvizek, fluordúsított konyhasó, fluortabletták formájában. Franciaország területének túlnyomó részén az ivóvíz az 1 mg/1 optimumnál kevesebb fluort tartalmaz. A következő fejezet a fluor anyagcseréjével foglalkozik, az abszorpció és a vérplazma szerepével, a fluor kinetikájával és kiválasztásával a szervezetben. A harmadik fejezet a fluornak a fogcsírákra kifejtett preeruptív hatásait tárgyalja, melyek a mineralizációt befolyásolják, a következő pedig a zománcra és a carieses laesióra való poszteruptív hatásokat, igen sok didaktikus ábrával és pásztázó elektronmikroszkópos felvételekkel illusztrálva. Külön fejezet foglalkozik afluor és a szájmiliő kölcsönhatásaival, elsősorban a fluornak a cariogen baktériumokra való hatásait analizálva. A hatodik, legnagyobb fejezet a fluoridok klinikai alkalmazásának általános és helyi módjait ismerteti. A só fluordúsításával kapcsolatban — mely módszerrel 1987 óta, négy év alatt Franciaországban jelentős cariesredukciót tapasztaltak — magyar szerzők (Tóth K., Sugár E.) munkáit is idézi, ismerteti a relatíve kevéssé ismert alternatív tejfluorozást és a lokálisan alkalmazható és ható fluoridálási módszereket. Az utolsó fejezet a fluorosis klinikai formáit, fokozatait, gyakoriságát, etiopatogenezisét és differenciál-diagnosztikáját tárgyalja, ismét kitűnő scanning-elektronmikroszkópos felvételekkel illusztrálva zománclaesiók egyes formáit. Az egyes fejezetek után a szerzők megadják a legfontosabb és legújabb irodalmi hivatkozásokat. A stílus érthető, egyszerű. Az ábrák, táblázatok demonstratívak, világosak, az elektronmikroszkópos ábrák kiemelkedően jók (M. Triller). A könyv formailag mintaszerű. A szerzők törekvésüket, hogy fejlett prevenciós módszereket bevezető országukban a fluoridokról szóló ismereteket szakmai körökben mélyebben ismertté tegyék, bizonyára el fogják érni. A könyv a francia nyelvet értő országokban feltétlenül hasznos lesz, érdemes lenne más nyelveken is megjelentetni. Dr. Bánóczy Jolán 26
