Fogorvosi szemle, 1992 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1992-03-01 / 3. szám
gon győződtünk meg róluk. Igen lényeges körülménynek tartjuk az egyszerű, nyers alkalmazhatóságot és azt, hogy postoperativ szövődményt nem észleltünk. b) A második célkitűzés, amely a sinuselevatióval függ össze, új kérdéseket vet fel. A „sinuslift” eljárást többen alkalmazzák, különböző anyagokkal. Nem ismerünk viszont olyan irodalmi adatot, amely szerint erre a célra, csont, kalcium-hidroxid, kalcium-foszfát nélkül csak HTR polimert alkalmaztak volna. Mi magyarázza azt, hogy mi így jártunk el? Elsősorban az, hogy nagyobb ciszták feltöltésére ez az anyag egyedül is kiválóan megfelelt és a granuíumok körül új csontképződést indított el. Ugyanezt a kedvező hatást vártuk a sinuselevatio eseteiben is. Másodsorban a beültetett csont, vagy csontkeverék biztos nagyobb fertőzési veszélyt jelent, mint egyedül a HTR. A HTR-nek van bizonyos bakteriostatikus hatása, melyet a felületén kialakuló negatív töltésnek tulaj donítanak. c) A szövettani vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy a HTR a maxillofacialis sebészetben kiváló segédanyagnak bizonyult. A parodentium esetében a fibrotikus jellegű kötőszövet, a csontoknál ugyanez a szövet az új csontgerendákkal együtt megfelelő támasztékot biztosít mind a fognak, mind az implantátumok számára. Az új csontképződés nem jelentkezik gyorsan, de a corticalis felszínekkel érintkező területen 2—3 hónap múlva észlelhető. A későbbiekben a nem felszívódó HTR granuíumok miatt erősítő elemek lehetnek az új támasztószövetben. 3. Implantátumok A fogászati implantátumok az érdeklődés középpontjában állnak. Az implantáció divatos szakmává vált, külön diszciplína. Nem célom, hogy most a különböző implantációs rendszerek előnyeiről és hátrányairól beszéljek, ezekről az implantológiai kongresszusokon éppen eleget hallunk. Engedjék meg, hogy most ezt az alkalmat ragadjam meg, hogy bizonyos fokig a közeljövőbe lépjek és egy olyan jobb körülményről beszéljek, ami eddig kevéssé ismert. Ez a titán- és tantál-implantátumok felületkezelése. A fém a megmunkálás során szennyeződik. Ez a szennyeződés a legelővigyázatosabb eljárás alatt is létrejön. A tisztítás, sterilizálás után is több-kevesebb olyan anyag maradhat rajta, ami az osteointegratiót megakadályozza. Ezért is törekedtek arra, hogy a titánra titánplazmát vigyenek fel, vagy valamilyen kerámia réteggel vonják be. A kerámia lehet hidroxil-apatit, esetleg alumínium-oxid, de lehet a fém oxidja is. Mi ezt az utóbbi eljárást követtük, úgy tűnik eredményesen. így a fém és a kerámia kedvező tulajdonságait egyesíteni tudtuk. Irodalom a szerzőnél. Dr. G yörgy Szabó : The utilisation of biomaterials for prevention and reconstruction At the Dept, of Maxillofacial Surgery, Semmelweis University of Medicine many biomaterials have been used in the last 10 year. Author deals with only three materials, such as solid aluminiumoxyde ceramics, titanium screws and HTR Polymers. The A1203 ceramics can be used for the reconstruction of the lower jaws, the condyle and the coronoid process of the mandible as well as for dental implants and for the improvement of the facial contour. This material proved to be the most suitable for the reconstruction of the mandible and TM joint. The titanium screw implant (Flexi-root Systeme) has been used in many hundreds of patients with some 90% success rate. The HTR Polymer has been used in the periodontal surgery, in small and medium size cyst operations and sinus lift procedures. The technique of sinus lift has also been discussed. 69
