Fogorvosi szemle, 1992 (85. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-01 / 1. szám

Fogorvosi Szemle 85. 7—16. 1992.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika (igazgató: Dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár), Budapest

A cariesprevenció helyzete és módszerei Magyarországon és más európai országokban*

11 II . BÁNÓCZY JOLÁN

A caries epidemiológiája

Ismeretes, hogy a caries elterjedésére vonatkozó vizsgálatok az utolsó évtizedben meglepő eredményeket hoztak. Míg a cariesfrekvencia és a cariesintenzitás a 60-as évek közepéig Európa, Észak-Amerika és az ausztráliai szigetvilág legtöbb országában növekvő tendenciát mutatott, a 70-es évek elejére ez a helyzet megváltozott. Közlemények jelentek meg arról, hogy az úgynevezett nyugati civilizált világ több országában a gyermekek és fiatal felnőttek között a carieselőfordulás jelentősen csökkent. A bostoni konferencián (Glass 1982)mintegy 15 ország képviselői (többek között skandináv országok, Anglia, Írország, Egyesült Államok) arról számoltak be, hogy emelkedett a cariesmentes gyermekek száma, és hogy a cariesintenzitás is mintegy 15—50%-kal redukálódott a gyermekek és a fiatal felnőttek korcsoportjaiban. Ezeket a változásokat elsősorban a kollektív fluoridprevenció eredményének tekintették. A cariesintenzitás ott is csökkent, ahol megnőtt a fluortartalmú fogpaszták gyártása és eladása (elérve az összes fogpaszták 90—95%-át), javult a fogászati ellátás, a szájhigiéné, s megváltoztak a táplálkozási viszonyok.

Éenti cariesepidemiológiai adatok és a várható trendek alapján az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2000-re a következő célokat tűzte ki (Möller 1990):

— az 5—6 éves gyermekek 50%-a cariesmentes legyen,

— a 12 éves gyermekeknek maximum 3 DMF foguk legyen,

— a 18 éves korosztály 85%-a rendelkezzék teljesen megtartott fogazattal,

— a 35—40 éves korcsoportban a fogatlanság jelenlegi mértékét 50%-kal,

— 65 éves korra 25%-kal kell csökkenteni.

Az 1982-es bostoni konferencia óta történt változásokról, ill. az európai cariesstatus jelen helyzetéről, valamint jövőbeni tendenciáiról 1990-ben Ljubljanában, az ORCA Kongresszust követő Symposiumon számoltak be (Marihaler 1990). Az 1983—1989 közötti időszakban a 12 éves gyermekek cariesprevalenciájának alakulását Európa különböző országaiban az 1. ábra mutatja. Magyarország 32 európai ország között a 29. helyen áll, a legmagasabb cariesintenzitást mutató országok között. Valamivel jobbnak tűnik a helyzet a 35—44 évesek korcsoportjában, ahol 25 ország között a 10. helyen vagyunk (2. ábra). A 12 éves gyermekek DMF—T indexének komponensek szerinti megoszlását mutató 3. ábra szerint hazánkban a tömött (F) fogak arányát meghaladja a szuvas (D) és hiányzó (M) fogak aránya, ami a gyermekfogászati ellátás elégtelenségére utal. A ljubljanai beszámoló (Marihaler 1990) az egyes

Érkezett: 1991. szeptember 7.

Elfogadva: 1991. október 1.

* Az előadás a Quintessenz könyvkiadóval közösen rendezett Magyar Sztomatológiai és Fogászati Technikai Fórumon hangzott el 1991. június 14—15-én.

7