Fogorvosi szemle, 1992 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1992-02-01 / 2. szám
Fogorvosi Szemle 85. 57—62. 1992. Debreceni Orvostudományi Egyetem, Fogászati Klinika (igazgató: dr. Keszthelyi Gusztáv egyetemi tanár), Debrecen Hydroxy-propyl-methyl-cellulose (methocel) és carboxymethyl-cellulose (CMC) alapú műnyálak reológiai sajátságainak összehasonlító vizsgálata D R . ÖLVBTI ÉVA, DB. NAGY GÁBOR és DK. KESZTHELYI GUSZTÁV A xerostomia a nyálmirigyek csökkent működése következtében kialakuló kóros állapot, melyet a nyál mennyiségének és összetételének megváltozása jellemez. A csökkent nyálelválasztás önmagában is számos problémát vet fel, a nyálkahártya fájdalmas, sérülékeny, nehézségek jelentkeznek az étkezésnél, beszédnél, fokozódik a cariesaktivitás [7]. A nyáltermelés stimulálására számos módszert kipróbáltak, de az eredmények igen változóak voltak [6, 19]. A panaszok tüneti kezelésére is történtek próbálkozások különböző nyálpótlók alkalmazásával, melyek külföldön gyári készítmény formájában recept nélkül kaphatók [16, 17, 18, 21]. A nyálpótlókkal szembeni követelmények igen széles körűek; megfelelő reológiai tulajdonságokkal rendelkezzenek, gátolják a eariogen baktériumok megtelepedését és szaporodását, s olyan hatásos bevonatot képezzenek a szájüreg szövetein, mely megvédi azokat a kiszáradás és a sérülés ellen. Napjainkban modern módszerekkel tanulmányozhatjuk a nyál tulajdonságait [3, 13, 16], s a biológiailag aktív komponensek szerkezeti felépítése és funkcionális feladatainak pontosabb megismerése lehetővé teszi egyre jobb münyálalapanyagok találását, s olyan nyálpótlók kifejlesztését, amelyek alkalmasak lesznek remineralizációra, a mikrobiológiai folyamatok szabályozására és a nyálkahártya védelmére [2, 10]. A nemzetközi irodalomban sok különböző alapanyagú műnyál kifejlesztéséről számoltak be, azonban maradéktalanul egyik sem felelt meg az elvásásoknak. A készítményekkel szembeni egyik követelmény, hogy viszkozitásuk mindjobban megközelítse a humán nyálét. A viszkozitást biztosító anyag szerint a műnyálakat 2 fő csoportra osztották: félszintetikus alapanyagú carboxy-methyl-cellulose (CMC)-bázisú, amelyet Matzker és Schreiber dolgozott ki [11], a másik az állati mucint tartalmazó, „Saliva Orthana” néven forgalmazott termék [9], de mindkettő különböző hátrányokkal rendelkezik. A СМС-alapúak viszkozitása alacsonyabb a nyálénál, s csak rövid ideig mérsékeli a panaszokat [14], az állati mucint tartalmazó nyálpótlók előállítása, sterilezése nehézkesebb, drágább a nyálbaktériumok hatására bomlanak [21]. Olyan megfelelő viszkozitást biztosító alapanyagra lenne szükség, amely jól megközelíti a humán nyál viszkozitását, és tartósabban biztosítja a nyálkahártya nedvesítését. Választásunk a műkönnyek alapanyagaként jól bevált hydroxy-propyl-methyl-cellulose-ra (methocel) esett [20]. Jelen munkánkban a különböző koncentrációjú methocel és СМС-oldatok reológiai tulajdonságait hasonlítottuk össze egymással és humán, kevert nyáléval. Érkezett: 1991. május 27. Elfogadva: 1991. július 29. 57
