Fogorvosi szemle, 1992 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1992-02-01 / 2. szám
Fogorvosi Szemle 85. 39—44. 1992. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Szájsebészeti és Fogászati Klinika*, Biológiai Intézet**, Budapest, Orvostovábblcépző Egyetem, Onkopatológiai Intézet***, Budapest A sebészi szikével, az elektrokauterrel és a CO.-lézersugárral kísérletesen a szájüregben létrehozott beavatkozások hatásának fénymikroszkópos, scanning-elektronmikroszkópos és elektronmikroszkópos összehasonlító vizsgálata DE. GÁSPÁE LAJOS*, DE. SUDÄE FEEENC**, DE. TÓTH JÓZSEF* és DE. MADAEÁSZ BÁLINT** Az élő szervezet egyes szöveti komponensei a különböző hullámhosszú lézersugarakat általában eltérő kapacitással abszorbeálják, így ugyanazon szöveti részek különböző lézertípusokra másként reagálnak. A C02-lézer 10,6 //ni hullámhosszúságú, a szövetekben történő abszorpciója csupán azok víztartalmától függ. Mivel ebből a szempontból a meglevő különbségek jó közelítéssel elhanyagolhatóak, gyakorlatilag az élő szövetek szinte minden fajtájában egyaránt kifejti hatását, alkalmazása előnyös lehet. A lézersugár által létrehozott termoeffektus energiaeloszlása a szövetekben decrescendo jellegű, a sugárhatás közvetlen közelében irreverzibilisen, ettől távolabbra pedig reverzibilisen hőkárosodott zónák jönnek létre. Egy lézerimpulzus hatására az élő anyagban lézerkráter jön létre, melynek falain a lejátszódó termodestrukció nyomán gőzök formájában eltávozó anyag helyét körülvéve tipikus szöveti felépítésű zónák figyelhetők meg. A felszíni karbonizációs zónát necrosis követi, majd átmeneti, hyperaemia-és oedemazónák következnek. Összességében egy igen keskeny hőkárosodott sáv keletkezik. Nem kellően tisztázott a létrejövő ultrastrukturális változások minősége és a károsodások mélységbeli kiterjedése. Ben Bassat és Kaplan [2] a bőrben, Viehberger és mtsai [16] vázizmokban írták le a CO,2-lézersugárral végzett metszés ultrastrukturális hatásait és megállapítják, hogy ezek termokárosodás jelei. A szájüreg szövetein végzett kísérletes összehasonlító ultrastrukturális vizsgálatok az irodalomból nem ismertek, az e témában elért eddigi eredményeinket összegezzük. Anyag és módszer Állatkísérleteinket 20 db (8 hím és 12 nőstény) 200 ± 10 g-os CFY fehér patkány szájüregében végeztük. Az állatokat éteres előkészítés után intraperitoneálisan adott 5 mg/testtömegkg narkózisban patkénypadon rögzítettük. Eszközzel a szájüreget feltártuk, így mind a nyelv mind a bucca hozzáférhetővé vált. Az állatok nyelvén és buccáján sebészi szikével, TuR CH4 típusú elektrokauter 25—250—500 W teljesítményével, valamint Scalpel—1 típusú CÖ2-lézerkészülék 5—15—25 W energiájú sugarával hoztunk létre laesiókat. A kísérletek végén az állatokat leöltük, az ejtett sebeket kimetszettük. A szikével, kauterrel és a lézerrel végzett beavatkozás területének megfelelően 3—3— 3 anyagból mintákat vettünk, 10% formaiinban rögzítettük. Paraffinbeágyazás után 7 fim vastagságú metszeteket készítettünk és azokat hematoxilineozinnal megfestettük, majd fénymikroszkóp alatt vizsgáltuk. A háromféle eszközzel ejtett sebzésekből 3—3—3 anyagból scanning-elektronmikroszkópos vizsgálatra mintát vettünk. A laesio felszínét tartalmazó lXlXl mm-es Érkezett: 1991. február 7. Elfogadva: 1991. június 5. 39
