Fogorvosi szemle, 1992 (85. évfolyam, 1-12. szám)

1992-10-01 / 10. szám

HOZZÁSZÓLÁS DR. HÁMORI JÓZSEF Érdeklődéssel olvastam a Fogorvosi Szemle 1992. januári számában a 17—20. oldalon a dr. Sárhegyi József tollából megjelent közleményt. A közlemény megírásának ténye dicséretes, azonban értelemzavaró hiányosságok, irodalmi tájékozatlanság miatt kérném a kiegészítése­im közzétételét a Fogorvosi Szemlében. Betegéről azt írja, hogy „szellemileg visszamaradott”, valamint, hogy „arcvonásaiban némi mongoloid jelleg fedezhető fel”. Egyáltalán nem említi, nem tisztázza, hogy ez a kórkép a leírás alapján egyértelműen az ún. Down-kór, mely régóta jól ismert, egyértelműen megha­tározott, és oka is köztudomású, mégpedig az, hogy a betegnek nem két, hanem három 21-es kromoszómája van (trisomia). A leírt fogazati jellemzők nem rendkívüli ritkaságok, hanem minden Down-kóros betegre jellemzőek, izoláltan pedig normális egyedeken is előfordulnak, természetesen ritkábban. Fogmorfológiai és fogantropológiai (több mint másfél évtizedes) vizsgálataim során részle­tesen foglalkoztam a témával a DOTE Fogászati Klinikáján egyetemi tanársegédként. A téma részletes kifejtése Hámori—Bencze: Fogmorphológiai vizsgálatok Down-kóros betegeken és Bencze—Hámori: Mongol idióták fogazati állapota c. közleményekben (Fogorvosi Szemle, 375 —380, 1969.; és 329—333, 1969.) részletesen megtörtént. Ezeken túlmenően közel 20 közleményem foglalkozik a témával, melyek a Sárhegyi közleményében érintett tüneteket sok összefüggésben, kimerítően tárgyalják. Érdeklődés esetén szívesen rendelkezésre tudom eredményeimet bocsátani, annál is in­kább, mivel kandidátusi értekezés formájára el van készítve. VÁLASZ dr. Hámori József „H°zzászólás”-ára DR. SÁRHEGYI JÓZSEF Köszönöm dr. Hámori József ,,Hozzászólás”-át, melyben rávilágított arra, hogy a hozzá­szólását kiváltó közleményemben bemutatott fogazati rendellenességek halmozódását muta­tó beteg Down-kóros is lehetett, s ezzel föltárt egy lehetséges, sőt valószínű etiológiai tényezőt. Csupán három megjegyzésemet kívánom papírra vetni. 1. A Down-kórt „egyértelműen” diagnosztizálni csak kromoszómavizsgálattal lehet; a fogazat leírása alapján, sőt a beteg vizsgálata nélkül — mint Hámori teszi a hozzászólásában — legföljebb feltételezni. 2. Célom a közlemény megírásával nem a Down-kórosok fogazati elváltozásainak ismerte­tése volt. (Ez esetben természetesen citáltam volna Hámoriék e témával foglalkozó, előttem sem ismeretlen közleményeit.) A páciensemnél előfordult fogazati anomáliákat kívántam ismertetni, melyek közül az erős széli zománcléceket és a redőzött rágófelszínt tudomásom szerint a magyar nyelvű fogorvosi szakirodalomban még nem írták le és nem értékelték. A két közleményben, melyek citálását Hámori reklamálja, csupán a megemlítése történt e két anomáliának, így az írásom jellege és célja miatt nem használhattam föl azokat. 3. Az erősen fejlett széli ún. zománclécek miatti kifejezetten lapát, illetve kanál alakú metszőfogak és a redőzött rágófelszínű kis- és nagyőrlőfogak europid embereken nagyon ritka (s nem: ritkábban előforduló) rendellenességek — figyelembe véve a Down-kórosakon való gyakoribb előfordulást is; de ritkának számít a transpositio szakirodalom szerinti 0,001%-os előfordulása is. 323

Next

/
Thumbnails
Contents