Fogorvosi szemle, 1992 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1992-06-01 / 6. szám
tó. Az antibiotikumok, a klórhexidin és a sanguinarin ebbe a csoportba tartoznak. Nyilvánvaló követelmény, hogy a hatóanyag toxikológiailag biztonságos legyen, a nyálkahártyáról ne szívódjon fel, és csak a tápcsatornában bontód] on le. A rossz oldékonyság, a rossz abszorpció sok anyag esetében korlátozza a szisztémás alkalmazást. Ugyanakkor ezek a tulajdonságok a szájban helyileg alkalmazott plakkellenes anyagok esetében előnyként jelentkeznek. A magas fokú szubsztantivitás az egyik alapvető követelmény a helyileg alkalmazott plakkellenes anyagokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy a vegyület nem specifikus módon a hatás helyén kívül is kötődik a száj struktúráihoz, és onnan fokozatosan felszabadulva hosszabb időn át biztosítja az antibakteriális hatást . A kis affinitásé anyagok nem kötődnek, így nem szubsztantívak, míg a nagy affinitásúak kötődnek, így szubsztantívak, de nem szabadulnak fel a kötődés helyéről. Bizonyos esetekben, így a fluoridokéban is, nem szükséges a hatásossághoz, hogy nem specifikus kötődéssel rezervoár képződjön. Fontos, hogy a plakkellenes anyagot más fertőzések kezelésére ne alkalmazzák, ne allergizáljon, és ne alakuljanak ki rezisztens törzsek, továbbá, hogy a szervezet immunválaszát ne gátolja. Követelmény az is, hogy a baktériumflóra egyensúlyának megbontása következtében ne alakuljanak ki opportunista - gombák, Gram-enteralis baktériumok által okozott - fertőzések. Szubjektív és esztétikai szempontból fontos, hogy a plakkellenes anyag ne zavarja az ízérzést és ne vezessen elszíneződéshez. Farmakokinetikai alapelvek Az egyes kémiai anyagok farmakokinetikai jellemzői gyakran meghatározzák a terápia kimenetelét. A plakkellenes anyag diszpozíciója a szájban két fázisban történik (1. ábra). Az első fázisban az anyag felszabadul a vehiculumból, és a nyálba Masszív átvitel Szubsztantivitás fázisa fázisa 1 Felszabadulás Kötődés Vivő-Nyál és/vagy —> Receptoranyag gingivalis exsudatum helyek 1 Kiürülés 164 1. ábra. A plakkellenes anyag diszpozíciója a szájban, (van der Odueraa és Cummins 1989)
