Fogorvosi szemle, 1992 (85. évfolyam, 1-12. szám)

1992-04-01 / 4. szám

н

1. ábra. Indusiós cysták újszülött szájában az alveolaris gerinc tetején (eruptiós cysták).

denképpen arra utalt, hogy az elváltozások az inclusiós cystákhoz sorolható eruptiós cystáknak felelnek meg.

A gyermek táplálkozását kis mértékben zavaró laesiók az irodalom ismeretében megítélésünk szerint nem igényeltek kezelést, egy hónap múlva kontrollvizsgálatra visszarendeltük a beteget. Sajnos az ellenőrző vizsgálatot nem tudtuk elvégezni, mivel a gyermeket nem hozták vissza klinikánkra.

Feltételezhető, hogy az elváltozás a leírtaknak megfelelően eltűnt, így nem tartották lényegesnek az újabb vizsgálatot.

Megbeszélés

Az inclusiós cystákat Fromm (1967) lokalizációjuk és szövettani felépítésük alapján osztályozta (1. táblázat). Leírta, hogy az általa vizsgált 1367 újszülött közül 1028 (76%)-nak volt klinikailag jól látható inclusiós cystája a palatum közepén lévő raphe mentén (Epstein-gyöngy), vagy az alveolaris gerinc buccalis, illetve lingualis oldalán, esetleg a palatumon (Bohn-féle nodulus), vagy az alsó, illetve a felső gerinc tetején (fogléccysta). Szövettanilag az inclusiós cystákat parakeratoticus vagy keratoticus többrétegű laphám béleli és keratintartalmúak [3].

Ezeket az elváltozásokat gyakran összetévesztik natalis (veleszületett) vagy neonatalis (születés után egy hónapon belül áttörő) fogakkal [5].

Cohen (1984) szerint a korai fogáttörés előző formái minden 2000. születésből egyszer, míg Bodenhoff és Gorlin (1963) adatai azt mutatják, hogy minden 3000. születésből egyszer fordulnak elő.

Az esetek 15%-ában a családokban már korábban is megfigyeltek ilyen elváltozást, mely általában az alsó metszők területét érinti. Ezek a fogak hasonlítanak a tej metszőkhöz, pulpájuk kiterjedt. Gyökeret a röntgenfel vé-116