Fogorvosi szemle, 1991 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1991-03-01 / 3. szám
adására, egy-két percre, a nyelv erejének jelentős fokozódása érhető el, ami diagnosztikai tesztként értékelhető [14] ugyanúgy, mint a szájnyitás nagyságái nak és a rágóerő értékének Tensilonra bekövetkező fokozódása [5]. A mérési adatok értékelése során több hasznosnak látszó megfigyelésünk adódott. így: az éjszakai csikorgatással nem jár együtt a mimikái izmok, ill. a nyelv tónusának fokozódása. Ha a nyelv izomereje lényegesen meghaladja a szájrés körüli mimikái izmok erejét, ez — a bevezetőben hivatkozott irodalmi megállapításokkal megegyezően — fiatalokon (4 nyitott harapás) és idősebbeken is 3 alsó frontfoglazulásos parodontopathiás, 3 teljes fogpótlást nehezen viselő beteg problémát okozhat. A neurológiai betegeken megfigyeltük, hogy a száj öblítés a nyelv kielégítő tónusa mellett is — a mimikái izmok gyengesége esetén volt nehezített. Megbeszélés Az esetben, amikor a nyelv ereje lényegesen meghaladja a szájrés körüli mimikái izmok erejét, a kialakult állapot kiváltója [4] és súlyosbítója is lehet kóros elváltozásoknak. Ilyenkor várható, hogy az érintett mimikái izmok erejének növelésével (a Balogh által ajánlott s mindenképpen több figyelmet érdemlő mechanotherápiával) ill. myastheniásokon tüneti, ill. különböző aktív kezelésekkel [15] a nyelv és a mimikái izmok működése koordináltabbá válik. Megfigyelésünk szerint az öblítésben — Balogh és Lelkes [3] véleményével ellentétben — a szájüreg körüli mimikái izmoknak van döntő szerepe, ezért a ki nem elégítő öblítés javítására ugyancsak a mimikái izmok teljesítményét kell fokozni. Az a tény, hogy az említett organikus idegbetegségben szenvedőkön, ill. az ambuláns fogászati betegeken mért átlagok közötti különbség nem kirívó, arra utal, hogy Baloghnak a rágó és mimikái izmok involúciójára vonatkozó észrevétele helytálló. Mérési módszerünk ismertetésével, újabb diagnosztikai lehetőség biztosítása mellett, a terápiás beavatkozások kontrollálhatóságához is segítséget kívántunk nyújtani. IRODALOM: 1. Anderson, D. J., Meyers, в. E.: Nature contacts in centric occlusion in 32 adults. J. dent Res. SO, 7, 1971. — 2. Balogh К.: A rágó és mimikái izmok mechanotherápiája. Fogorv. Szle. 65, 168, 1972. — 3. Balogh K., Lelkes K.: A Nyelv. Medicina, Budapest, 1965. — 4. Huszár Oy., Záray E.: A nyelv izomerejének mérése. Fogorv. Szle. 50, 285, 1957. — 5. Komári J., Klein M., Szobor A.: A myasthenia gravis rágórendszeri tüneteinek vizsgálata. Fogorv. Szle. 70, 298, 1977. — 6. Kovács E.: Az öröklött beszédgyengeség. Általános Nyelvészeti Tanulmányok X. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974. — 7. Kunvári B.: A nyelv izomerőmérése. Nyelvmozgások hatása a szájpad és a fogsor formájára. Fogorv. Szle. 51, 59, 1958. — 8. Lear, C. S. 0., Flanagan, J. B., Moorrees, C. F. A.: The frequency of deglutition in man. Arch, oral Biol. 10, 83, 1964. — 9. Molsch, A.: Funktionsorientierte Einschleiftechnik für das natürliche Gebiss. C. Hanser, München, 1978. — 10. Müller, O. H.: Kieferorthopädische Prognose. Dtsch. zahnärztl. Z. 29, 701, 1974. — 11. Schneider, E., Schmidt, H., Rákosi, Th.: Korrelation zwischen Zungenpressen und dem Aufbau des Gesichtsschädels. Fortschr. Kieferothop. 36, 379, 1975. — 12. Szobor A.: Myasthenia gravisról. Orvosképzés 56, 3, 1981. — 13. Szobor A.: Myasthenia gravis és oculopharingealis myopathia familiaris előfordulása. Ideggyógy. Szle. 37, 97, 1984. — 14. Szobor A.: A myasthenia gravisban használatos vizsgálati eljárásokról. Ideggyógy. Szle. 19, 363, 1966. — 15. Szobor A.: A myasthenia gravis kezeléséről. Gyógyszereink 36, 97, 1986. — 16. Zehm, S.: Funktionsabdruck des zahnlosen Unterkiefers im Querschnittsbild. Dtsch. Zahnärztebl. 11, 823, 1957. — 17. Weinstein, S.: Minimal forces in tooth movement. Amer. J. Orthodont. 53, 881, 1967. 73
