Fogorvosi szemle, 1991 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1991-03-01 / 3. szám
Fogorvosi Szemle 84. 71—74. 1991, MSZOSZ Fogorvosi Bendelője és John Ferenc Kórház-Bendelőintézet Organikus Idegosztálya (osztályvezető főorvos: Dr. Szobor Albert c. egyetemi tanár), Budapest A nyelv izomerejének és a szájüreg körüli mimikái izmok erejének mérése DR. KOMÁÉI JÓZSEF ÉS DR. KLEIN MAGDOLNA A fogak sokrétű kapcsolatban állnak környezetükkel: antagonistáikkal, a szomszédos fogakkal, a nyelvvel, az arccal, továbbá különböző idegentestekkel [9]. Ezeknek a kontaktusoknak a jellege, az élet során, fiziológiás, ill. pathologiás irányba megváltozhat. A rágó- és mimikái izmok funkcionális igénybevétele Balogh [2] szerint általában elégtelen s az elfogatlanodással párhuzamosan tovább csökken, ezért ajánlotta azok dörzsöléssel, masszírozással történő rendszeres mechanotherápiáját. Amennyiben az erők a fogak környezetében megváltoznak, a fogak tengelyállása is megváltozhat [1, 17], mégpedig csontátépülés révén is [8]. A nyelv sajátos morphogenetikai hatással van az állkapocsra. A nyelv tömege, csökkent rágótevékenység esetén, rendszerint a kelleténél kisebb. E miatt a szájüreg körüli lágyrészképletek, a fejlődés folyamán, az állkapcsot összenyomhatják s a fogív szárai közötti távolság csökken. Makroglossia esetén viszont az alsó fogív fogazata legyezőszerűen fellazulhat [10]. A nyelv, ill. az ajkak közötti erőhatások egyensúlyának megbomlása során előfordulhat, hogy a nyelv hegye a nyelés során interincizális pozícióba kerül (frontális nyelvszorítás), ami nyitott harapás keletkezéséhez vezethet [11]. Huszár és Záray [4] már korábban felfigyelt arra, hogy „a nyelv sokszor kiváltója, fenntartója kóros elváltozásoknak, máskor akadálya a fogpótlás használatának” s ezért a nyelv izomerejének megismerésére linguodinamométert szerkesztettek. Kunvári Bella [7] ezt a műszert használta orthodontiai esetekben a nyelv izomerejének méréséhez. Zehm [16] szerint a nyelv azzal okoz nehézséget teljes fogsorok viselésében, hogy az elfogatlanodást követően a nyelv tónusa fokozódik, a szájüreg körüli mimikái izmok ereje pedig csökken. A nyelv izomerejének ismerete fonetikai szempontból is figyelemre méltó. Kovács Emőke [6] az öröklött beszédgyengeséggel kapcsolatban arra hivatkozik, hogy a különböző változatok közül a nyelv-debilis típust — egyebek mellett — „gátolt motorika, rossz nyelvi készség” jellemzi. Bizonyos neurológiai betegségekben (myasthenia gravis, myopathia) a szóban forgó izmok teljesítménye jelentősen csökkenhet [12, 13], ami inkoordinált működéshez vezethet. A nyelvnek, Balogh és Lelkes [3] szerint, a szájüreg öblítésében irányító szerepe van. E témakörben elsődleges célunk olyan műszer használatának ismertetése, amely a nyelv ésTa száj körüli mimikái izmok erejéről a korábbiaknál korszerűbb módon tájékoztatja a protetikust, a parodontológust, az orthodontistát, továbbá a neurológust, valamint a fonetikust. Anyag és módszer 30, organikus idegosztályon kezelt myastheniás, ill. myopathiás beteget (6 ffi, korátlag 40 óv; 24 nő, korátlag 42 év) valamint a fogorvosi rendelőben Érkezett: 1990. május 30. Elfogadva: 1990. december 14. 71
