Fogorvosi szemle, 1991 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1991-02-01 / 2. szám
Ennek ismeretében kicsit másképp értékelhető az az egyébként meghökkentő adat, hogy — amíg pld. az USA-ban 1986-ban 2222 főre jutott egy fogorvos, Afrikában csak 100 000 főre egy! Délkelet-Azsiában is ez az arány, míg más — „fejlődő” világrészben jobb, Kubában pld. 3300 : 1, Nicaraguában 12 500 : 1 [14, 39, 52]. A WHO az 1978-as Alma Ata-i nemzetközi fórumon elfogadta a globális mottót: „Egészséget mindenkinek 2000-re” [26, 61]. E jelszó jegyében a WHO és az FDI kidolgozta — pontokba szedett — szakmai ajánlását, melyek közül most a vizsgálati anyagunkra vonatkozó 3. és 6. pontot idézzük: — a 18 évesek 85%-ának NE legyen foghiánya1 — az egyes országok lakosságának fogazat i állapotát rögzítő adatbankot kell létrehozni [26,31,36]! Az ajánlás fenti pontjával és nemzetközi adatokkal (pl. Oslóban a 15—29 évesek korcsoportjában már 1985-ben nem volt foghiány!) [21] összehasonlítottuk az általunk talált adatokat; annál is inkább, mert — tudomásunk szerint — Magyarországon ezzel kapcsolatos közölt adat eddig még nem volt. 1975-ben 152 főnek, azaz 6,08%-nak nem volt hiányzó foga. 1980-ban 330 főnek, tehát 13,20%-nak, 1985-ben 448 főnek, a vizsgált állomány 17,92%ának nem hiányzott foga. 1990-ben a várt (addig tapasztalt), közel 6%-os növekedési ütem megszakadt, csak 20,80%-nak (520 főnek) nem volt hiányzó foga! Hol van ez még a kívánt 85%-tól! A tanulság egyértelmű: még sok feladatunk van a megelőzés és gyógyítás (a gyermek- és ifjúsági fogászat, a 36.013/77 sz. Eü. M. rendelet következetes betar(ta)tása) terén egyaránt [10]. Előbbivel kapcsolatos munkánk jelszava John Burton egy mondása legyen: „Aki orvost mond, nevelőt mond” [41]. Ez irányú munkánkhoz segítséget nyújthatnak Gyarmati szellemes ábrái, melyet „szó szerint” idézünk [16], (5., 6., 7. ábra). 5. ábra. A hiányos egészségügyi kultúra okai 6. ábra. Az egészségügyi kultúra fejlesztése 7. ábra. Az egészségnevelés motorja, hajtóereje 49
