Fogorvosi szemle, 1991 (84. évfolyam, 1-12. szám)

1991-02-01 / 2. szám

Fogorvosi Szemle 84. 45—51 1991. Magyar Honvédség Egészségügyi Szolgálata Bevonuló fiatalok fogazati állapota — 15 év tükrében DK. VASS É. ZSUZSANNA és DB. HAKSÁNYI LÁSZLÓ A Magyar Honvédségnél folyó fogászati ellátás — mint minden egészségügyi kurativ munka — az ellátandóknál felmerülő szükséglet, ill. a jelentkező igény függvénye [30, 33]. Az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítá­sához, ezen mutatók szerinti tervezéséhez katonaegészségügyi szolgálatunk nem rendelkezett adatokkal. Többek között ezért indítottuk el — évtizedes nagyságrendre tervezett — széles körű vizsgálatsorozatunkat 1975-ben. Munkánk időszakos eredményéről néhány alkalommal már beszámoltunk [17 18, 19, 20, 46]. Jelen közleményünkben, a vizsgálatsorozat befejező szaka­szában, tapasztalatainkat kívánjuk összegezni. Irodalmi áttekintés Tóth és munkatársai fluor-profilaxis során vizsgálták (többek között) a serdülő és fiatal felnőtt korosztály DMF-indexét [44]. Több munkacsoport Nógrád megyében végzett szűrővizsgálatokat [2, 45]. A Budapest V. ker.-i férfiak fogazati állapotát is feldolgozták [47]. Boross és munkatársai egészségügyi szakközépiskolás lányok fogaza­tát vizsgálták [3]. Az utóbbi évtizedben a Szovjetunióban [4, 7, 35, 37, 38], Csehszlová­kiában [34], Jugoszláviában [42] és Lipcsében [24] is végeztek kiterjedt felmérő mun­kát. Svájcban az évtizedek óta folyó prevenciós munka eredményeit több ízben, 1985 után is közölték [28, 40, 50]. A fluor-profilaxis további eredményeiről új-zélandi, amerikai, ausztrál vizsgálatokat folytattak [9, 27]. Az 1970-es évek közepén az USA hadseregében kis számú fogászati szűrővizsgálatot végeztek [23]. Afrikában 1950-től kezdődően az 1980-as évekig reprezentatív, Afrika sok etnikumát érintő vizsgálat­­sorozatok eredményeiről számoltak be [11, 48, 53]. Vizsgálati anyag és módszer 1975-ben, 1980-ban, 1985-ben és 1990-ben véletlenszerű kiválasztással — válogatás nélkül — megvizsgáltunk 2500—2500, zömében 18—22 éves bevonuló fiatalt. Katona­politikai-szervezési okok miatt — a véletlenszerű válogatást biztosítandó — mindegyik alkalommal más-más megyék más-más városaiban végeztük munkánkat. A vizsgálatot végzők (szerzők) és szempontjaik, módszereik mind a 4 évben azonosak voltak [1, 5, 17, 19]. Ma már egyéb, a fogstatus állapotát jelző indexek és számítási módszerek is használatosak [12, 25, 29, 43, 49] de —tekintettel vizsgálatsorozatunk kezdő időpont­jára és más (pld. speciális, szervezési) problémákra — mi a DMF—T és a caries-frek­­vencia értékeivel dolgoztunk. Eredmények, megállapítások Az 1. ábrán a vizsgált személyek számát, ill. arányát ábrázoltuk. A 2. ábra az ép fogúak számát mutatja, A 3. ábrán a caries-frekvencia alakulását kísér­hetjük figyelemmel. A 4/a—b. ábrákon a caries-intenzitás — 4 vizsgálati évben észlelt — adatait rögzítettük. Megbeszélés és következtetések Az iskolafogászatra jártak száma — a hálózat fejlesztése eredményeként — évről évre növekedik; 1990-ben az isk. fog.-ra jártak ötször többen voltak a nem jártaknál. Az ép fogúak aránya azonban nem mutatott látványos emel-Érkezett: 1990. július 27. Elfogadva: 1990. november 16. 45

Next

/
Thumbnails
Contents