Fogorvosi szemle, 1991 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-01 / 6-7. szám
Fogorvosi Szemle 84., 199—203. 1991. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Szájsebészeti és Fogászati Klinika (igazgató: Dr. Szabó György egyetemi tanár), Budapest A fogmedernyúlványok frontfelszíneinek dőlésszöge a második metszőfogak és az első alsó premolárisok tengelyében D R. PONYI SÁNDOR, DR. SZABÓ GYÖRGY és DR. DIVINYI TAMÁS Hajlítható vagy eleve hajlított fejjel ellátott fogászati implantátumokat gyakran alkalmaznak hidak jobb elhorgonyzására vagy kivehető fogsorok megfelelőbb rögzítésére. A gyárakban sorozatban előállított implantátumok meghatározott dőlésszögű fejjel vagy bizonyos szögtartományon belül — pl. 34° —- tetszés szerint állítható fejjel készülnek, hogy lehetővé tegyék az anatómiai viszonyokhoz legjobban igazodó dőlésszög tetszés szerinti megválasztását. A fogak és az állcsontok fogmedernyúlványainak részletes anatómiai vizsgálata elengedhetetlen mindkét imlantátumtípus tervezéséhez. Úgy gondoljuk, ebből a szempontból a fogmedernyúlványok frontfelszíneinek dőlésszöge értékes információt nyújthat. Jelen vizsgálatunk célja az volt, hogy a felső állcsonton és az állkapcson a fogmedernyúlványok frontfelszíneinek dőlésszögét antropológiai gyűjteményből származó koponyák kitüntetett helyein meghatározzuk. Arra kerestünk választ, van-e és ha igen mekkora a különbség a jobb és a bal oldalon felvett méretek között ill. a férfiak és a nők csoportját tekintve. Fogászati implantátumokat egyre inkább az állkapocs interforaminális területére, a két foramen mentale közötti szakaszra ültetnek be, hogy elkerüljék a n. alveoláris inferior esetleges sérülését. Ezt szem előtt tartva méréseinket az állkapcson ezen a szakaszon végeztük. Anyag és módszer 280 ép, antropológiai szempontok szerint feldolgozott koponyát választottunk a Szegedi József Attila Tudományegyetem Embertani Intézetének gyűjteményéből. Csak olyan koponyákat értékeltünk, amelyekben a fogazat megtartottsága elegendő volt ahhoz, hogy az eredeti okklúziós viszonyokat helyreállítsuk. A vizsgálati minta 137 férfi, 116 női és 27 bizonytalan nemű koponyából állt. A nemek szerinti csoportosítás az Embertani Intézet munkatársai által végzett nemmeghatározások alapján történt. A fogmedernyúlványok frontfelszíneinek dőlésszögeit az alveoláris szél és a gyökércsúcsnak megfelelő a frontfelszínen elhelyezkedő pont között mértük, a jobb (d) és a bal (s) oldalon a felső állcsonton az 12 tengelyében (Max2d és Max2s), valamint az állkapcson az 12 (M2d és M2s) és a Pl (M4d és M4s) tengelyében (lásd lb. ábra). (A gyökércsúcsi terület frontfelszínre vetítéséhez irányadó az adott helyen kifejezett jugum alveolare, ennek hiányában a szondával végzett egyszerű alveolus mélységmérés, majd a mért távolság frontfelszínre vetítése. Az alveolus mélységmérése az általában post mortem kihullott vagy könnyen kiemelhető fogak feltételei mellett könnyen elvégezhető.) Érkezett: 1990. április 3. Elfogadva: 1990. május 31. 199
