Fogorvosi szemle, 1991 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1991-05-01 / 5. szám
Fogorvosi Szemle 84. 151—154. 1991. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika (igazgató: Dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár) és Mikrobiológiai Intézet (igazgató: Dr. Nász István egyetemi tanár), Budapest Néhány fotopolimerizációs tömőanyag és üvegionomer cement baktériumállóságának vizsgálata DR. HERCZEGH ANNA, DR. GYARMATI ISTVÁN, DR. NÁSZ ISTVÁN és DR. BÁNÓCZY JOLÁN Régi megfigyelés, hogy a szerves összetételű műanyagok bizonyos idő után változást szenvednek. A megfigyelhető változások (elszíneződés, ridegedés, zsugorodás, súlyveszteség) nem csupán az anyagot ért fizikai és kémiai behatásokra jönnek létre, hanem abban szerepe van biológiai Ш. mikrobiológiai hatásoknak is [6, 12]. A biológiai hatások létrejöttéért elsősorban a műanyagok azon adalékanyagai (lágyítók, stabilizátorok) felelősek, melyeket a mikroorganizmusok enzimjeikkel bontani képesek, és ilyen átalakult formában tápanyagként hasznosíthatnak. A polimer általában baktériumálló [6]. A műanyagok mikrobiológiai korróziójának nem csak azért van jelentősége, mert hozzájárul az anyag fizikai károsodásához, hanem azért is, mert a korróziót előidéző mikrobák (Pseudomonas (Ps.) aeruginosa, Serratia marcescens, Flavobaktériumok, bélbaktériumok, Candida) elszaporodva az egészségre ártalmasak, és így a műanyagok nehezen felderíthető fertőző forrásként is szerepelhetnek [3, 12]. Az egészségügyben használt sok gumi és műanyag termékről (transzfúziós csővezeték, fertőtlenítőszer adagoló, gépi lélegeztető gumivezeték, duodénumszonda, ureterkatéter stb.) kiderült, hogy összetételük miatt, a rendeltetésszerű használat ellenére is, bizonyos mikrobák feldúsulását eredményezhetik. Ez pedig végsősoron akár súlyos nosocomiális fertőzésekhez is vezethet [6]. A fogászatban használt műanyagok kémiai összetételüktől függően szintén táptalajt jelenthetnek a mikrobák számára [12]. A kompozíciós tömőanyagok körében végzett klinikai megfigyelések során gyakran tapasztalt elszíneződésekért, anyagveszteségekért az elszaporodó mikrobák is felelősek lehetnek [7, 11]. A fogorvosi gyakorlatban használatos néhány anyag mikrobákkal szembeni viselkedését már ismerjük. Ismeretes pl., hogy a puhán maradó műanyag fogsoralapanyagokon, a turbinaspray csövén Ps. aeruginosa tud elszaporodni [12]. A kompozíciós tömőanyagok baktériumállóságának vizsgálatakor pedig kiderült, hogy azok nem egységesen viselkednek; míg az Isopast pl. mikrobák számára jól hasznosíthatónak bizonyult, addig az Evicrol és a Super lux ellenállónak [12]. Kézenfekvő volt ezek után, hogy a kompozíciós tömőanyagok újabb családjának, a fotopolimerizációs anyagoknak legalábbis azon képviselőit, melyekkel a klinikai gyakorlat során dolgozunk, baktériumállóság szempontjából ugyancsak megvizsgáljuk. Ezeknél ugyanis a kötés módja a kémiai kötésűektől eltérő, ez befolyásolhatja az anyagok végső polimerizáltságának fokát, s ezáltal Érkezett: 1990. június 28. Elfogadva: 1990. október 18. 151
