Fogorvosi szemle, 1991 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1991-04-01 / 4. szám
A második esetben a bölcsességfogak csírahiánya szerintem nem vitatható. A felső második nagyőrlők hypodontiáját páciensem állításán kívül igazolni látszik a 27 helyén kinőtt microdont fog; az antagonista fogak szabályos háromfogas okkluziós egységben való érintkezése; a tuber maxillae kicsiny volta; a hatosok mögötti kevés hely; valamint a fogak szoros, kontaktpontos érintkezése (2d. ábra) — a hatosok kedvező időben való eltávolítása esetén is szinte sohasem jön létre a hetesek ilyen helyzetbe való testes elmozdulása kiegészítő fogszabályozó kezelés nélkül, tehát kizártnak vehető, hogy a meglévő felső molarisok elvándorolt hetesek lennének (2. ábra). A felmérések szerint a bölcsességfogak a leggyakrabban csírahiányos fogak; vannak szerzők, akik a populáció kb. egyharmadánál találták a hiányát [Schulze, 9]. Ritka azonban 3 vagy 4 bölcsssségfog csírahiánya (az összes böl csességfog-csírahiányok kb. 3%-a) [Sonnabend, cit. Schulze, 9; Grahnén, 3]. Szintén nagyon ritka a második nagyőrlők aplasiája, e fogak inkább morfológiai anomáliákra hajlamosak. Az első nagyőrlők az egyik legstabilabb fogféleség, ezért nem meglepő, hogy nem vesznek részt ebben a hypodontiában. Nagyon meglepő viszont a bal felső hetes fognak csapfog alakban való megjelenése. A csökevényes alak az oldalsó régióban a bölcsességfogakon gyakori; kisőrlőkön is előfordul, bár rendkívül ritkán; s bár az (általam ismert) szakirodalom nem is említi a lehetőségét microdont nagyőrlőfogaknak (a bölcsességfogakon kívül), ennek lehetősége sem zárható ki. Ennél a páciensnél a bölcsességfogak és a túloldali hetes fog csírahiánya valószínűsíti a diagnózist. Fölmerülhet a kérdés, hogy a microdont fog nem bölcsességfog-e. Ez ellenszóla többi bölcsességfog és a felső hetesek aplasiája: eléggé valószínűtlen, hogy hetes fog csírahiánya esetén éppen a sokkal gyakrabban aplasiás bölcsességfog jelenik meg, akár microdont formában. Fölvethető az is, hogy járulékos számfeletti fogról van szó (para-, illetve ez esetben distomolaris), de e többszörös csírahiány mellett számfeletti fog jelentkezése kevéssé valószínű. Ebben az esetben is a páciensemnek minden más foga megvan, tehát izolált, csupán az őrlőfogakra terjedő hypodontiáról van szó, melynek érdekességét növeli a microdont molaris fog.* * A szerző ezúton is kifejezi köszönetét Dr. Kocsis S. Gábor adjunktus úrnak a közlemény megírásához nyújtott segítségéért, tanácsaiért. IRODALOM: 1. Bakody J!.: Felső maradó szemfogak izolált aplasiájának esetei. Fogorv. Szle. 67, 198, 1974. — 2. Bótyik M.—Elischer Z.—Harmati S.: A négy maradó szemfog együttes hiánya. Fogorv. Szle. 70, 81, 1977. — 3. Grahnén, H.: Hypodontia in the permanent dentition. Odontologisk Revy, 7 Suppi. 3. 1956. — 4. Hasey, В. E.— Schmiess, A. A.: Ten maxillary molars. Oral Surg. 41, 268, 1976. — 5. Jerman, A. G.: Unusual partial anodontia. Oral Surg. 41, 269, 1976. — 6. Máthé 1).: Adatok az emberi fogazat rendellenességeihez. Fogorv. Szle. 37, 27, 1942. — 7. Pieper, H.: Über Unterzahl von Zähnen. Med. Dies., 32. old., Bonn, 1930. — 8. Pongrácz P.: Három számfeletti alsó szemfog esete és az odontomakérdés. Fogorvos. Szle. 57, 371, 1966. •— 9. Schulze, Ch.: Developmental abnormalities of the teeth and jaws. In: Gorlin, B.J. —Goldman, H. M.: Thoma’s Oral Pathology, chapter 3, Mosby, St. Louis, 1970. — 10. Végh T.: Hat számfeletti kisőrlő előfordulása 16 éves leány szájában. Fogorv. Szle. 66, 42, 1973. Sárhegyi J. Dr.: Isolated tooth group hypodontias. Dental anomalies írom th cases of a district dentist, 11 The isolated entire tooth group anomalies are discussed in connection with cases. In the first the lower and upper incisors are hypodontic whereas in the second case the hypodontia appears in the molar region. The interest of the latter case is inereased byamicrodont tottht which appeared in the place of the left upper seventh tooth. 126
