Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)

1990-03-01 / 3. szám

Fogorvosi Szemle 83. 90—93. 1990.

Semmelweis Orvostudom ányi E gyetem, F о gpótlástani Klinika ( igazgató: Dr. FábiánTibor), Eötvös Loránd Tudomány Egyetem, Fizikai-kémiai és Radiológiai Tanszék (igazgató : Dr. Kis László), Állatszervezettani Tanszék (igazgató: Dr. Kovács János).

Fémfelszín elektrokémiai vagy mechanikus előkészítése zománchoz ragasztott hidak vagy sínek számára

IK.T. DR. TÓTH PÄL, DR. VARSÄNYI MAGDA és DR. KOVÁCS JÁNOS

Előző közleményünkben beszámoltunk a pillérfogak lecsiszolása nélkül készíthető zománchoz ragasztott hidakról és sínekről [9]. Az általunk ismertetett módszer esetén a ragasztó anyagnak a hidak, illetve a sínek megfelelő részeihez való kapcsolódását a hátlemezben levő retenciós lyukak és a horgonyok fogak felé néző részének a homokfúvózással való felérdesítése biztosította. Az utóbbi évek folyamán egyre szélesebb körben került alkalmazásra a horgonyok fog felé eső felszínének elektrokémiai előkészítése [1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8]. Ennek során a differenciált kioldódás következtében a fém felszíne egyenetlenné válik, s így a ragasztóanyag számára jó mechanikus retenciót biztosít [7]. Egyes szerzők a fém felszínt csak homokfúvózással érdesítik fel, s így is kielégítő retenciót tapasztaltak [3,6].

Jelen vizsgálatunkban arra kívántunk választ kapni, hogy hazai körülmények között megvalósítható-e, a fix fogpótlások készítése során Magyarországon széles körben alkalmazott nikkel-króm ötvözetek (Wiron-88, Nidemet- K), olyan elektrokémiai kezelése, mely a fém felszín differenciált kioldását hozza létre. Tanulmányozni kívántuk azt is, hogy a fenti módszeren kívül homokfúvózással is megoldható-e a fém felszín egyenetlenné tétele.

Anyag és módszer

Vizsgálataink céljára Wiron-88 és Nidemet-K ötvözetekből próbatesteket öntöttünk. A próbatestek felszínét szerelt kővel és gumi koronggal elsimítottuk, majd fém polírozóval magas fényűre políroztuk.

A fém felszín differenciált kioldására elektrokémiai maratást alkalmaztunk. Maratáskor a keletkező felület jellemzőit elsősorban az ötvözet milyensége, az elektrolit alkotórészei és azok koncentrációja, az alkalmazott áramsűrűség, a hőmérséklet, a keverés befolyásolják. Elővizsgálataink során különböző koncentrációban a következő marató fürdőket alkalmaztuk: HC1, HC1 + H.,S04, H,S04 -f NaCl, HN03 + CH3C00H. A jelen közleményben bemutatásra kerülő próbatesteket a következő módon kezeltük. A polírozott mintákat 10% H„S04 oldatban anódnak kapcsolva platina elektróddal szemben galvanosztatikusan polarizáltuk. A polarizációt 10 percig 100 mA/cm2 (Wiron-88) illetve 200 mA/ cm2 áramsűrűséggel (Nidemet-K) EF 421 galvanosztáttal végeztük. Az anódos oldódáskor az elektród potenciálja 1170 mV (Wiron-88), illetve 1240 mV (Nidemet-K) volt a telített kalomelelektródhoz képest, ilyen körülmények között a fém felszínét néhány tized nanométernyi vastag oxidréteg borítja. Az alkalmazott potenciál intervallumban oxigén fejlődés mellett a fém transpasszív, pozitív potenciálon történő oldódása valósul meg. A fém oldási sebessége az adott körülmények között nem egyenletes. Az oldódás nagyobb

Érkezett: 1989. szeptember 15.

Elfogadva: 1989. december 18.

90