Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)

1990-03-01 / 3. szám

Schwindling [6] a subperiostealis implantátumok készítésének kizáró okai között sok más szerzőre hivatkozva 11 pontot sorol fel. Elsőként említi azokat az eseteket, ahol még fennáll a hagyományos rögzített pótlás lehetősége. Majd szintén súlyos általános rendszerbetegségeket sorol fel (diabetes, neph­ritis, epilepszia, tbc, lues, cc.). Megemlíti a szájüreg nyálkahártyájának lokális megbetegedéseit (leukoplakia glossitis, enanthema), a csontbetegségeket, a nervus mandibularis felületes lefutását, a krónikus alkoholizmust, az arctájéki neuralgiform fájdalmakat, a kezelőorvossal szembeni bizalmatlanságot és a műtéttől való félelmet. Időszakos kontraindikációnak tartja 18—24 hónapig az extrakciók utáni állapotot. Ugyanezt a csoportosítást közli Jakobs [2] is. Lhotsky [3] átfogó, igen részletes ellenjavallat-listát közöl, melyre a későbbi­ekben több szerző hivatkozik. A szervek és szervrendszerek olyan gyakrabban és ritkábban előforduló betegségeit sorolja fel, melyekre az implantátumok készítésekor tekintettel kell lenni. Ezek közül több olyan súlyos állapottal járót, amikor már szintén háttérbe szorul a fogászati kezelés. Tömörebben és áttekinthetőbben foglalja össze az ellen javallatokat Maeglin [4], aki általános és helyi, ezen belül ideiglenes és abszolút ellen javallatokat különböztet meg. A helyi ellenjavallatok közül több megkérdőjelezhető (állkapocsizületi bántalmak, mélyharapás, állcsontdefektus), de röviden, megfelelő tájékoztatást nyújt az e témával foglalkozóknak. A magyar irodalomban sem találtunk számunkra teljesen elfogadható fel­sorolást. Varga [8] a fogatlan állcsontokra való beültetéseknél szintén abszolút és relatív kontraindikációt különböztet meg. Az abszolút ellen javallatokon belül három csoportot említ általános, lokális és elmebetegségeket, bár az utóbbi szerintünk mint az egész egyént érintő betegség szintén az első csoportba sorolható. A relatív kontraindikációk első pontjában a súlyosságtól függő álta­lános betegségek között példaként említett két betegség a diabetes és a tbc minden más szerző szerint abszolút kontraindikációt jelent. Az időleges lokális okként említett aktinomykosis ma igen ritkán fordul elő. Ellen javallataink összefoglalása Az ellen ja vallatok széles skálájának felsorolása helyett az oktatás és a gyakorlat számára általánosabban fogalmaztunk, kontraindikációkat 1. álta­lános orvosi és 2. helyi, fogászati jellegükre osztottuk. 1. Az általános szempontokat röviden tárgyalva először a belgyógyászati betegségekről kell szólnunk. Más nem életmentő műtétnél is a kontraindikáció alapját képezik a vérkópzőrendszer és a keringés megbetegedései, bizonyos anyagcserezavarok, a csontrendszer általános betegségei, valamint fertőzéses állapotok. Alapos oka lehet a műtéti kontraindikációnak, ha az anamnézis felvétele során a páciensnél olyan személyiségzavart észlelünk, amely várhatóan a közös munkát akadályozza. Az egyénenkénti döntésben az általános fogászati ellátás során nyert tapasztalatainkra számíthatunk, deaskizoid, mániákus­depressziós betegeket feltétlenül el kell utasítanunk, mert ezek a fogpótlástól esetleg az egészen más jellegű problémáik megoldását várják. Sikertelenség esetén csökkent tűrőképességük miatt állapotuk tovább romolhat. 2. A fogászati ellenjavallatok közül az első orvosi vizsgálat során megállapít­ható, a nem megfelelő szájhigiénie. Csak a leggondosabban ápolt, tisztán tar­tott fogak és pótlások mellett várható, hogy nem keletkezik a későbbiekben ínygyulladás. Ha a páciens száj-és általános higiénéje kifogásolható- az ilyen típusú fogpótlások készítését feltételekhez kell kötnünk. Ezalatt a száj sza-72

Next

/
Thumbnails
Contents