Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1990-02-01 / 2. szám
Fogorvosi Szemle 83. 52—53. 1990. a Magyar Néphadsereg Egészségügyi Szolgálata A laterális arcközép egyszerű törésének repoziciója DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ, DR. VÖRÖS SÁNDOR és DR. FABIAN BÉLA A laterális arcközép törése napjainkban egyre gyakrabban fordul elő. Leginkább sport-, közlekedési baleset vagy erőszakos cselekmények következtében alakul ki. Egyszerű törés esetén a járomcsont stabil összeköttetése a homlokcsonttal, az ékcsonttal, a halántékcsonttal vagy a felső állcsonttal megszűnik. Típusos esetben a direkt erőhatásnak megfelelően befelé, lefelé és hátrafelé történik a csont elmozdulása. Előfordul azonban kifelé irányuló diszlokáció, tengely körüli rotáció, valamint ezek kombinációja is. A járomcsont nagyobb mértékű elmozdulása következtében, a mandibula mozgásának akadályozottsága miatt csökken a szájnyitási képesség mértéke, akár teljes szájzár is kialakulhat. Az idegelemek károsodása vagy az orbita deformálódása miatt kettőslátás, a megfelelő arcfél érzészavara, emellett az arckontúrok esetenként igen kedvezőtlen esztétikai hatású megváltozása következhet be. A kórelőzmény ismeretében a sérült panaszai, a fizikális és röntgenvizsgálatok rendszerint korrekt diagnózis felállítását teszik lehetővé. A diszlokált járomív vagy járomcsont repoziciója azonban amennyiben szükséges, csak sebészi módszerekkel valósítható meg. Ezek az eljárások a következők: 1. perkután repozíciók; 2. extraorális feltárásból végzett és 3. intraorális feltárásból végzett repozíciók. Az extra- vagy intraorális feltárásra általában akkor van szükség, ha a repozíció után valamilyen rögzítő eljárás alkalmazását, drótvarrást, csavaros vagy lemezes oszteoszintézist tervezünk. Izolált járomcsonttörés repozíciójára, ha az előzetes vizsgálatok alapján utólagos rögzítés nem látszik szükségesnek, megkísérelhető az általunk több alkalommal eredményesen alkalmazott perkután csavaros járomcsontrepozíciós eljárás. Ennek lényege, hogy a tördarab elmozdulásának bonyolultságától függően 2 vagy 3 Luhr-csavart helyezünk be a járomcsont viszonylag távoleső pontjaira, lehetőleg a repozícióhoz szükséges mozgatási irányok figyelembe-1. ábra. Luhr-csavar behajtása a járomcsontba 2. ábra. A járomcsontba helyezett csavarok röntgenképe Érkezett: 1989. augusztus 30. Elfogadva: 1989. szeptember 20. 52
