Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)

1990-02-01 / 2. szám

A műtéteket helyi érzéstelenítésben végeztük (2% Lidocain, 0,001% adre­nalin). Műtét során két módszert alkalmaztunk: vagy vaporisatiot, amikor előzetes szövetminta vétele után a léziót közepes energiájú (10—15 W) laser­­sugárral elgőzölögtettük, vagy excisiót, amikor nagy energiájú „laser késsel” (20—25 W) az elváltozást kimetszettük, majd az így eltávolított anyagot dolgoztuk fel szövettanilag. Vaporisatiokor fókuszált sugárral érintésmentesen gőzölögtetjük el a szöveteket, vágáskor Platz és mtsai [14] módszere szerint az első felszíni metszés után a kóros szövetek felé eső sebszélet eszközzel alap­járól elemeltük és állandó kisfokú feszülés mellett operáltuk. Az 1 mm-nél na­gyobb ereket így felismertük és ligatúrák között átvágtuk. Szükség esetén 4—5 s-onként a műtétet felfüggesztettük, hogy a keletkező gőzöket és sebvá­­ladékot eltávolíthassuk. Eredmények Betegcsoportunkban — a vascularis léziókat kivéve — vaporisatio (110 lé­­zió) esetén vérzés nem jelentkezett. Vágáskor (229 lézió) a Platz és mtsai által ajánlott és általunk szájüregi műtétekre adaptált műtéti technika lehetővé tette, hogy a lasermetszés nyomán feltáruló vértelen sebfelszínen látótérbe kerülő 1 mm-nél nagyobb átmérőjű ereket átvágás előtt ligatúrák között lekössük. A 10 véralvadási zavarban szenvedő beteg műtétje során a műtéti technikákat — a beavatkozás vértelensége érdekében — úgy módo­sítottuk, hogy a metszéseket a vaporisatiós energiatartományban, a seb felszín többszöri laserezésével lassabban végeztük. A vascularis léziók közül a naevus flammeus és a haemangioma capillare vaporisatiojakor alig észleltünk vér­zést. A 46 haemangioma cavernosum műtétjeinél különös gondot fordítottunk arra, hogy a környezetétől élesen elhatárolt tumor mentén az ép szövetekben vezessük a metszést. A műtétek során mindössze 5 esetben sértettük meg az érdaganatot és kényszerültünk az így kialakult vérzést hagyományos módsze­rekkel megszüntetni. Nagyobb vérveszteség 2 esetben alakult ki. A laserrel elérhető szövetkímélő technika abból származik, hogy vaporisatio során a szöveteket nem érintjük, nem vongáljuk, nem komprimáljuk. Vágás esetén az eltávolítandó szöveteket folyamatosan húzzuk, a metszést az épben vezetjük és a környező szöveteket szintén nem traumatizáljuk. Ezzel az érin­tésmentes módszerrel sem baktériumokat, sem toxikus anyagokat, sem tumor­sejteket a metszésre használt eszközzel nem viszünk a sebfelszínre vagy annak környezetére. A lasersugár aszeptikusán alkalmazható, alkalmazásakor elpusztítja az érintett területen lévő vírusokat, baktériumokat, gombákat, toxikus anyago­kat. A sebfelszínt koagulált fehérjékből álló réteg védi a felülfertőződéstol. A 339 műtét után 11 esetben figyeltük meg gyulladásos jelenségek kialakulását, melyek célzott antibiotikus kezelésre szanálódtak. All esetben kialakult gyulladást, a 20 suturákkal egyeztetett sebzést és a nyelven végzett 2 egyéb beavatkozást kivéve, a posztoperatív időszakban jelentősebb oedemaképződést nem észleltünk. Vaporisatio után számottevő hegesedést nem láttunk, mélyre hatoló vágás után az esetek 30%-ában figyeltünk meg kismértékű hegképződést. Ezek sem alaki torzulást, sem funkciókárosodást nem okoztak, így korrekciót sem igé­nyeltek. A posztoperatív fájdalom jelentkezését és mértékét a betegek közlése alap­ján tudtuk értékelni. Az elvégzett 339 műtét után a műtét napján 102 beteg igényelt fájdalomcsillapítást, közülük 39 már a műtét utáni napon gyógyszert 41

Next

/
Thumbnails
Contents