Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1990-02-01 / 2. szám
A műtéteket helyi érzéstelenítésben végeztük (2% Lidocain, 0,001% adrenalin). Műtét során két módszert alkalmaztunk: vagy vaporisatiot, amikor előzetes szövetminta vétele után a léziót közepes energiájú (10—15 W) lasersugárral elgőzölögtettük, vagy excisiót, amikor nagy energiájú „laser késsel” (20—25 W) az elváltozást kimetszettük, majd az így eltávolított anyagot dolgoztuk fel szövettanilag. Vaporisatiokor fókuszált sugárral érintésmentesen gőzölögtetjük el a szöveteket, vágáskor Platz és mtsai [14] módszere szerint az első felszíni metszés után a kóros szövetek felé eső sebszélet eszközzel alapjáról elemeltük és állandó kisfokú feszülés mellett operáltuk. Az 1 mm-nél nagyobb ereket így felismertük és ligatúrák között átvágtuk. Szükség esetén 4—5 s-onként a műtétet felfüggesztettük, hogy a keletkező gőzöket és sebváladékot eltávolíthassuk. Eredmények Betegcsoportunkban — a vascularis léziókat kivéve — vaporisatio (110 lézió) esetén vérzés nem jelentkezett. Vágáskor (229 lézió) a Platz és mtsai által ajánlott és általunk szájüregi műtétekre adaptált műtéti technika lehetővé tette, hogy a lasermetszés nyomán feltáruló vértelen sebfelszínen látótérbe kerülő 1 mm-nél nagyobb átmérőjű ereket átvágás előtt ligatúrák között lekössük. A 10 véralvadási zavarban szenvedő beteg műtétje során a műtéti technikákat — a beavatkozás vértelensége érdekében — úgy módosítottuk, hogy a metszéseket a vaporisatiós energiatartományban, a seb felszín többszöri laserezésével lassabban végeztük. A vascularis léziók közül a naevus flammeus és a haemangioma capillare vaporisatiojakor alig észleltünk vérzést. A 46 haemangioma cavernosum műtétjeinél különös gondot fordítottunk arra, hogy a környezetétől élesen elhatárolt tumor mentén az ép szövetekben vezessük a metszést. A műtétek során mindössze 5 esetben sértettük meg az érdaganatot és kényszerültünk az így kialakult vérzést hagyományos módszerekkel megszüntetni. Nagyobb vérveszteség 2 esetben alakult ki. A laserrel elérhető szövetkímélő technika abból származik, hogy vaporisatio során a szöveteket nem érintjük, nem vongáljuk, nem komprimáljuk. Vágás esetén az eltávolítandó szöveteket folyamatosan húzzuk, a metszést az épben vezetjük és a környező szöveteket szintén nem traumatizáljuk. Ezzel az érintésmentes módszerrel sem baktériumokat, sem toxikus anyagokat, sem tumorsejteket a metszésre használt eszközzel nem viszünk a sebfelszínre vagy annak környezetére. A lasersugár aszeptikusán alkalmazható, alkalmazásakor elpusztítja az érintett területen lévő vírusokat, baktériumokat, gombákat, toxikus anyagokat. A sebfelszínt koagulált fehérjékből álló réteg védi a felülfertőződéstol. A 339 műtét után 11 esetben figyeltük meg gyulladásos jelenségek kialakulását, melyek célzott antibiotikus kezelésre szanálódtak. All esetben kialakult gyulladást, a 20 suturákkal egyeztetett sebzést és a nyelven végzett 2 egyéb beavatkozást kivéve, a posztoperatív időszakban jelentősebb oedemaképződést nem észleltünk. Vaporisatio után számottevő hegesedést nem láttunk, mélyre hatoló vágás után az esetek 30%-ában figyeltünk meg kismértékű hegképződést. Ezek sem alaki torzulást, sem funkciókárosodást nem okoztak, így korrekciót sem igényeltek. A posztoperatív fájdalom jelentkezését és mértékét a betegek közlése alapján tudtuk értékelni. Az elvégzett 339 műtét után a műtét napján 102 beteg igényelt fájdalomcsillapítást, közülük 39 már a műtét utáni napon gyógyszert 41
