Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)

1990-02-01 / 2. szám

véljük, hogy a gyökértömésnek teljes hosszában falállónak kell lennie. Egyrészt a pulpo-parodontális betegségek elkerülése érdekében, másrészt közelebb jutunk a csatorna hermetikus zárásához, ha azt teljes egészében falállónak tömjük.

Ha összehasonlítjuk az alsó és felső állcsont gyökértöméseit, akkor megfigyelhetjük, hogy azoknak a csúcshoz való viszonya arányában majdnem megegyezik. Ugyanakkor a felső fogak nagyobb százalékban falállóak és kisebb százalékban van rajtuk granulóma, míg az alsókra mindez fordítva érvényes.

Ügy látszik, hogy a falállósággal bizonyos fokig arányban van a periapicalis elváltozások jelenléte. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a periapicalis elváltozásokat illetően eredményeinkből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Ennek egyik oka az, hogy nem ismeretes előttünk a felvétel készítésének indikációja, továbbá az sem, hogy a gyökérkezelt fogra vagy a szomszédos fogak valamelyikére irányult-e a vizsgálat. Utóbbi esetben is sokféle meggondolás vezethetett a röntgenfelvétel kéréséhez. Továbbá, a felvételt anamnézis, klinikai vizsgálat és összehasonlító röntgenképek hiányában kellett értékelnünk, így javulásáról, ill. rosszabbodásáról nem tudtunk ítéletet alkotni.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy anyagunk nagyobbik hányadát a legkönnyebben gyökérkezelhető fogak tették ki. Ennek ellenére a gyökértömések technikailag igen sok kívánnivalót hagytak maguk után.

IRODALOM: 1. Adler P. és Bánóczy J.: Cönológia és endodontia. Medicina, Budapest 1983. 222. o. — 2. Eriksen, H. M., Bjertness, E. and östravik, D.: Prevalance and quality of endodontic treatment in an urban adult population in Norway. Endodont. Dent. Traumat. 4, 122, 1988. — 3. Esztdri I.; A gyökérkezeléssel kapcsolatos kérdésekről. Fogorv. Szle. 70, 36, 1977. — 4.Ferenczy, К.: Fogászati röntgenológia. Medicina, Budapest, 1981. 209—218 o. — 5. Hession, E. W.: Long-term evaluation of endodontic treatment: Anatomy, instrumentation, obturation — the endodontic practise triad. Int. Endodont. J. 14, 179, 1986. cit. Ingle. (7) — 6. Grahnen, II. and Hanson, L.: The prognosis of pulp and root canal therapy. Odontol. Revy, 12, 146, 1981. — 7. Ingle, J. I.: Endodontics. Lea and Febiger, Philadelphia, 1985. 27—52 p. — 8. Keszthelyi G. és Tóth К.: Maradó fogak extrakcióinak gyakorisága és okai. Fogorv. Szle. 66, 145, 1973. —

9. Az endodontiai beavatkozások módszertani irányelvei. Központi Stomatológiai Intézet, Budapest, 1987. — 10. Molven, O.: The Frequency, Technical Standard and Results of Endodontic Therapy. Thesis. Summary. Norsks Tannlaegeforen. Tid. 86, 142, 1976. — 11. Seltzer, S., Bender, B. and Turkenkopf, S.: Factors affecting successful repair after root canal therapy. J. Arner. Dent. Assoc. 67, 661, 1963. —- 12. Statisztikai adatok Magyarország 1986. évi egészségügyi helyzetéről. Népeü. 68, 193, 1987. — 13. Strindberg, L. Z.: Dependence of Results of Pulp Therapy on Certain Factors. An Analytical Study Based on Radiographic and Clinical Follow-up Examination. Thesis, Acta Odontol. Scand. 14, Suppl. 21, 1956. — 14. Vass Z., Forrni J. és Vukdn Gy.: A maradó fogak extrakciójának okai budapesti adatok alapján. Fogorv. Szle. 70, 337, 1977. — 15. Vass Z. és Esztdri I.: Endodoncia. Medicina, Budapest, 1988. 15. o.

Dobó Nagy, Cs.Dr.andKeszthelyi,G. Dr..: The quality of root-canal fillings on basis of radiological criteria

A total of 3033 periapical radiographs of endodontically treated teeth were examined with the help of a film-observed and magnifier. Most of the root-canal fillings (86%) were found in the maxilla and the most frequently treated teeth were the upper incisors (54%). More than 2/3 of the root-canal fillings (68,6%) did not end at the radiological apex. In half of the cases (50.6%) the root-canal was underfilled, whereas in 1/5 of the cases (18%) it was overfilled. In more than half of the teeth (59.1%) the rootcanal was not properly obturated. In more than 3/4 of the radiographs (81.3%) periapical pathosis was observed.

37