Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1990-02-01 / 2. szám
vagy rövidebb gyökértöméseket hibásnak tekintettük. Ha a kívánttól több, mint 2 mm-rel eltért a gyökértömés hossza, azt jelentős hibának tekintettük [13] és külön följegyeztük. A gyökértömést akkor tekintettük falállónak, ha a gyökértömés homogénnek mutatkozott és a gyökércsatorna falához a tömés teljes hosszában hozzásimult és a kondenzáló guttapercha point nem kunkorodott meg [4, 7, 9, 10]. Ha az apicalis parodontium szerkezete megtartott és kontúrja ép, a periapicalis területet épnek vettük. Periapicalis elváltozáshoz soroltuk, ha az apicalis gyökérhártya rés kiszélesedett vagy a parodontium szerkezete felbomlott, illetve csontfelritkulást mutatott [4]. Nem tettünk különbséget granulóma, cysta, csontsclerosis között, csak a csúcs körüli elváltozás meglétét írtuk le. Nem tekintettük periapicalis elváltozásnak, ha az apicalis parodontium kontúrja csak a túltömés körül szélesedett ki [13]. Többgyökerű fog esetén a legsúlyosabb elváltozást, hibát mutató gyökértömés képezte a besorolás alapját. A kapott eredményeket fogtípusonként összegeztük, külön az alsó és a feleő állcsontban és gyakoriságukat százalékban fejeztük ki. Eredmények A gyökértömések fogcsoportonkénti elosztását elemezve, figyelemre méltó, hogy a gyökértömött fogak 86%-át a felső állcsontban találtuk, míg az alsóban csak 14%-át. Az összes vizsgált fog 54%-a felső metsző fog volt (I. táblázat). A gyökértömések falállóságát mesiodistalis vetületűkben vizsgálva megállapítottuk, hogy a gyökértömések 59,1%-a nem falálló. Ez az átlagérték úgy adódott, hogy a felső metszők esetében 50%-uk nem falálló, míg az egyéb fogcsoportokban már 64—-85% között fordul elő a gyökértömések ezen hibája (I táblázat). A gyökórtömésnek a fiziológiai csúcshoz való viszonyát vizsgálva megállapítottuk, hogy az összes gyökértömés 68,6%-a (2081 eset) nem a csúcsnál végződik. A gyökértömések fele (50,6%-a) rövid. A gyökértömések 18%-a túlér a csúcson. A gyökértömések 26%-a (774 eset) 2 mm-re vagy annál távolabb végződik a foramen physiologicumtól. Megfigyeltük, hogy a frontfogakban gyakrabban található túlérő gyökértömés, mint más fogcsoportban, sőt jelentős túltömés is nagyobb százalékban fordul elő. Ezzel szemben a frontfogakban ritkábban készül rövid gyökértömés, mint más fogcsoportok gyökércsatornájába (1. ábra). I. táblázat A vizsgált gyökértömött fogak %-os megoszlása fogcsoportonként és falállóságuk alapján (zárójelben az abszolút értékek) Fogesoport Felső Alsó Vizsgált fogak Nem falálló Vizsgált fogak Nem falálló Metszők 63,7 % (1626) 49,6 % ( 803) 3,2 % ( 98) 73,6 % ( 72) Szemfogak 14,9 % ( 462) 64,4 % ( 291) 1,6 % ( 47) 76,6 % ( 36) Kisőrlők 16,9 % ( 484) 71,6 % ( 347) 7,8 % (237) 70,0 % (166) Nagyőrlők 1,3 % ( 40) 86,0 % ( 34) 1,6 % ( 60) 84,0 % ( 42) összesen 86,8 % (2601) 66,7 % (1476) 14,2 % (432) 73,1 % (316) 34
